Földindulás előtti csend

Az Európai Bizottság az előzetesen közzétett menetrend szerint nemrég felülvizsgálta az új tagállamokban a külföldiek termőföldvásárlását korlátozó szabályokat. A jelentés az érintett hét országban, így Magyarországon sem javasolja az átmeneti időszak eltörlését vagy lerövidítését. Vagyis a testület nem lát okot rá, hogy a 2011-ig – Lengyelország esetében 2016-ig – tartó földvásárlási stopot korábban feloldják. A jelentés elismeri, hogy az átmeneti időszak (derogáció) kérését indokoló tagállami aggodalmak – miszerint a tehetősebb nyugatiak tömegesen vásárolják majd fel a számukra olcsó kelet-közép-európai termőföldet – nem voltak alaptalanok. Ugyanakkor a külföldiek megjelenése a földbérleti díjakban nem fejtett ki sokkhatást az új tagállamokban.
Előnyös, hogy a bizottság nem javasolta a derogáció rövidítését, mert Magyarország az agrárminiszteri tanácsban – ahol egyöntetű állásfoglalásra van szükség – ilyen indítványt úgysem szavazott volna meg – nyilatkozta Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A bizottsági álláspontból egyúttal az is nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel a külföldiek földvásárlását korlátozó, most hatályban lévő hétéves időszak lejártakor, vagyis 2011-ben újabb hosszabbítást nem támogatna.
Erre csak akkor kerülhetne sor, ha azt a magyar és az uniós földárak közötti aránytalanul nagy különbség indokolná. Jelenleg nálunk hektáronként 2000-2500 euró, míg például Franciaországban 6000, Olaszországban pedig 12 ezer euró körüli a termőföld ára. Magyarországon mostanában fekvéstől függően hektáronként 400-700 ezer forintért lehet földet venni, de főként a nagyvárosok környékén az árak elérhetik az egy-két milliót is.
A hazai szabályozás értelmében termőföldet csak magyar állampolgárok vásárolhatnak, személyenként legfeljebb 300 hektárt. Az uniós tagállamok polgárai közül pedig azok, akik három éve nálunk telepedtek le, és hivatásszerűen gazdálkodásból élnek. A becslések szerint néhány tucat uniós gazdálkodó élt a törvényes földszerzés lehetőségével.
Hogy mekkora valójában a zsebszerződésekkel érintett és az uniós befektetők tulajdonában lévő cégek által bérelt földterület, arra három év múlva derülhet fény. Szakértők szerint ez – az 5,8 millió hektáros magyar mezőgazdasági területből – elérheti az egymillió hektárt is. A foldbroker.hu internetes honlapot működtető Fűr Zoltán úgy véli, hogy valós földpiacra csak akkor lehet számítani, ha a tiltások megszűnnek, vagyis a gazdasági társaságok is vehetnek termőföldet. Ez viszont 2011-ig nincs napirenden.
A kormány beterjesztette az Országgyűlés elé az egységes támogatási rendszerről (SPS) szóló törvényjavaslatot, ami – ha megszavazza a T. Ház, akkor a jövő év elejétől – felváltja a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS). A jogszabály tartalmáról szakmai körökben élénk vita zajlik, így módosító indítványok sokaságára lehet számítani. Az új támogatási rendszer érintheti a földek árát is.