Sajtból van a hektár

Demonstrációra készülnek a tejtermelők az alacsony felvásárlási árak miatt, de a feldolgozók sem elégedettek, mert az áruházláncokban megjelenő olcsó külföldi termékek lenyomják az árakat. Hogy mi lehet a megoldás ebben a helyzetben, még nem tudni, de a kaposvári Fino-Food Kft. tejüzeme jó példával szolgálhat. Ez egy olyan családi vállalkozás, amely saját tehenészetekkel rendelkezik, és azokból érkezik a feldolgozott tejnek több mint a fele. A fennmaradó részt pedig kistermelőkből és nagyüzemekből álló tejtermelői csoport tagjaitól szerzik be.
– Naponta 75 ezer liter tejet dolgozunk föl kaposvári üzemünkben – mondta Egyed László, a társaság többségi tulajdonosa, ügyvezetője. – Vannak friss termékeink, például a tej, a tejföl, a kefir, ezenkívül különleges sajtokat készítünk, s megőriztük a régi, manufakturális gyártási hagyományokat. Ilyen termék például a vörösboros-diós sajtunk vagy az egyedülálló aromával rendelkező Szegzardina.
– És el is tudják adni ezeket?
– Nincsenek értékesítési gondjaink, vásárlóink között vannak hipermarketek, szupermarketek, nagykereskedők, sőt állami és költségvetési szervezetek is. Nem nagyon kell kilincselnünk a nagy áruházláncoknál, volt, amikor ők kerestek meg bennünket egy-egy különlegességünk miatt. Több mint 110 éves múltra tekinthetünk vissza, hiszen a cég jogelődjét Strausz Antal alapította 1889-ben, Tamásiban.
– Hogyan került az üzem Kaposvárra?
– Hosszú története van ennek. Régebben a húsiparban dolgoztam, aztán a rendszerváltozás idején elvesztettem a munkahelyem. A kilencvenes évek elején lettem vállalkozó, pénzügyi tanácsadó, könyvvizsgálói céget alapítottam, és kapcsolatba kerültem az akkor zajló privatizációs folyamatokkal. Akkoriban a tamási tejüzemet a dolgozók vették meg, és én tőkeemeléssel lettem többségi tulajdonos. Miután a feldolgozó pénzügyi helyzete válságossá vált, kivásároltam a részvényeket, és utána döntöttem úgy, hogy saját tehenészettel kell megoldani az alapanyag-ellátást. Megvettük a tamási tehenészetet, és a Somogy megyei Kazsokra hoztuk, ott alakítottuk ki első gazdaságunkat. Később öt újabb szarvasmarhatelepet vásároltunk, így most már összesen 1800 tehénről és azok szaporulatáról, 4000 állatról kell gondoskodnunk. Az állomány takarmányigényét 4600 hektáron termeljük meg, Zádorban húshasznú marhával és bikahizlalással is foglalkozunk.
– Ezek szerint nem gondolkodnak az állattenyésztés leépítésén…
– Dehogy! Azt szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi tehénállományunk megduplázódjon, aminek feltétele négy állattartó telepünk korszerűsítése. Közben a tejüzemünket is elköltöztettük Tamásiból Kaposvárra, ahol egy régi épületet újítottunk föl, ami régebben a Mizo tulajdonában volt, és két évvel ezelőtt itt folytattuk a termelést.
– A mostani helyzetben is belefogna egy ilyen vállalkozásba?
– Erre nehéz válaszolni. Akkoriban, a kilencvenes évek közepén fantáziát láttam a tejfeldolgozásban, sőt a családom, két lányom is mellém szegődött, s ma is itt dolgoznak vezető beosztásban, sőt a vejem is. Szerintem jól döntöttünk, mert sikeres vállalkozás a miénk, tavaly megközelítően hárommilliárd forintos árbevételt értünk el. Növelni szeretnénk a termelést, de közben az idegenforgalom fejlesztése, Kaposvár turisztikai vonzereje is érdekel bennünket. Nálunk működik a Gasztronómiai örömök somogyi tájháza, ahol a különleges sajtok mellett a helyi borokat és tájjellegű ételeket is meg lehet kóstolni.