Amikor a kukorica visszaharap

Hazánk génmódosítás-mentességének megőrzéséről és a MON810 GM-kukoricára vonatkozó hazai moratórium fenntartásáról fogadott el állásfoglalást az Országgyűlés környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottsága. Vita sem volt, olyanynyira elszánt a haza az „ördögtől való”, genetikailag módosított (GM) szervezetekkel szemben. Egyetlen, az Európai Bizottság (EB) által engedélyezett GM-kukoricáról, a MON810-ről van szó,  más GM-kukorica nincs is az unióban.
Miért fontos, hogy a magyar GM-termesztési tilalom fennmaradjon? A kérdésre Vértes Tímea, az FVM mezőgazdasági főosztályának szakértője így válaszolt:
– Magyarországon a genetikailag módosított növényfajták bevezetése se tudományos, se gazdasági érvekkel nem támasztható alá, tehát nem időszerű. A hazai, főként nagyobb gazdálkodókhoz rendkívül ellentmondásos információk jutnak el. A termelők fejében összemosódnak az ismeretek, ezért többségük ki szeretné próbálni a GM-növényeket. Azt hallják meg ugyanis, ami nekik jó lenne: hogy többet teremnek, szárazságtűrők, ellenállnak a kukoricabogárnak. Vannak ilyen fajták, csakhogy az amerikai kontinensen. Az EB csupán a MON810 kukoricát engedélyezte, ami nem terem többet a köztermesztésben lévő hagyományos kukoricahibrideknél, ellenben hatásos méreganyagot termel a kukoricamoly ellen. Ennek kártétele Magyarországon nem jelentős. A MON810 fajta termesztésének engedélyezése viszont veszélyeztetné az igen jelentős hazai hibrid kukorica vetőmagtermesztést és exportot. Kárt okozna más ágazatokban is, mert megszűnne hazánk piaci előnyökkel járó GM-mentes státusa.
A GM-növények tiltását bíráló közös közleményt adott ki a múlt héten a nagy termelők érdekeit képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége. Ebben a GM-növények bírálóit a tudományos megalapozottság hiányával és egyoldalú tájékoztatással vádolják. Azt már e sorok írója teszi hozzá, hogy a GM-növények mellett és ellen érvelők egyaránt a tudományra hivatkoznak. De csak úgy általában, olyan nesze semmi fogd meg jól alapon.
A magyar mezőgazdaság megmentése érdekében februárban több szervezet is tiltakozott a GM-növények ellen. Magyarország génmódosítás-mentességéért emeltek szót az Európai Feminista Kezdeményezéstől kezdve a Méhészek Fejér Megyei Egyesületén át a Zöldfok Szabadidősport- és Természetvédelmi Egyesületig sokan. Érdekes, kis hazánk mennyire parasztóvó lett egyszerre! Hiszen ezúttal társadalmunk egy nem jelentéktelen véleményformáló rétege nem a parasztot gyalázta, mint általában, hanem épp ellenkezőleg. Erős aggodalmát fejezte ki a magyar mezőgazdaság jövője miatt.
A kezdeményezők egyike a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek programvezetője, Fidrich Róbert „Amikor a kukorica visszaharap” címmel fogalmazta meg aggályait. Szerinte a MON810 kukoricába ültetett Bacillus thüringiensis gén segítségével a növény több ezerszeres méreganyagot termel, mint amennyit a hasonlóan veszélyes növényvédőszer-hatóanyagból hektáronként engedélyeznek. A toxin természetesen nemcsak a kukoricamolyt, hanem a hasznos mikroszervezeteket és rovarokat is elpusztítja. Ezért az EU egy szakbizottságában decemberben olyan ajánlást fogalmaztak meg, hogy mivel mérget termel, a MON810-et ugyanolyan szigorú engedélyezési eljárás alá kellene vonni, mint a növényvédő szerek hatóanyagait. Az EB azonban, állítólag a világkereskedelmi szervezet (WTO) nyomására, a MON810 engedélyezésére, valamint a GM-növények köztermesztésbe vonását tiltó védzáradék feloldására szólítja fel „renitens” tagállamait. Ráadásul az unió tanácsában a szavazati arányok olyanok, hogy akár hat tagország is eldöntheti az eredményt. Ezek többségében nem tétel a kukoricatermesztés. A meghatározó kukoricatermesztő országok, például Franciaország és Magyarország egyelőre ellenáll. Nagy kérdés, meddig, mikor kényszeríti őket térdre a globalizációs gőzhenger?