Kész a kódex

A kódex szerint – amelyet a termelők tavaly utcai demonstrációkkal kényszerítettek ki – a kereskedőknek itthon a jelenlegi 70 helyett legalább 80 százalékban hazai élelmiszereket kellene forgalmazniuk. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az elmúlt fél évben a legfontosabb vitapont az volt, hogy mi számítson magyar terméknek. Sirman Ferenc államtitkár elmondta: a mezőgazdasági alapcikkek, például a zöldségek, a gyümölcsök, a tojás, a hal, valamint a tej és a tőkehúsok csak akkor számítanak magyarnak, ha azokat itthon termelték és hazai bejegyzésű cég állította elő.
A húsipari készítmények és tejtermékek esetében is alapkövetelmény lesz a magyar nyersanyag felhasználása, ám az alapanyagok külföldről is beszerezhetők, ha ez itthon nem oldható meg. Az egyéb áruk, például a csokoládé akkor számítanak magyarnak, ha azokat itt állítják elő, függetlenül a nyersanyagok beszerzési helyétől. A kódex megszegőit legfeljebb azzal büntetnék, hogy nyilvánosságra hoznák a szabály megsértésének tényét. A nyilvánosságon kívül más szankció nincs.
A kódexet aláíró kilenc szervezet közül hét termelői és feldolgozói érdekeket képvisel. Kérdés, hogy az élelmiszer-kiskereskedők nevében eljáró Országos Kereskedelmi Szövetség képes-e rábírni az etikus magatartásra és az élelmiszer-termékpálya jövedelemarányainak megváltoztatására a multinacionális kereskedelmi láncokat? Nekik ugyanis az anyacégeik „parancsolnak”, s elvárják tőlük a minél több jövedelem hazautalását. A tőke természetrajzához ugyanis a profit sokkal közelebb áll, mint az etika. Ha év végéig nem lesz javulás, akkor a kormány napirendre tűzi a „szigorú törvényi szabályozás” lehetőségét.