Vissza a szürkébe?

Az első hitelgarancia szervezetként létrejött Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ez év elején arra volt kíváncsi: vajon a pénzügyi-gazdasági válság hogyan érinti tevékenységét? A vizsgálódással megbízott szakértők sorra járták az agrárgazdaságnak is hitelező bankokat, és az eredményekről tájékoztatták az újságírókat. Eszerint az agrárszektorban nem várható drámai piacszűkülés, ezért a vállalkozások felértékelődő ügyfelei lehetnek a pénzintézeteknek – véli Mohácsi Kálmán pénzügyi szakértő. A forint jelentős gyengülése a mezőgazdasági kivitelnek előnyös, hiszen ugyanannyi euróért vagy dollárért több forintot kapnak a termelők. Nemzeti valutánk árfolyamváltozása miatt viszont megdrágult a behozatal. Ez önmagában segíthet az élelmiszerboltok polcain a magyar termékek arányának növekedésében. Másfelől viszont többe kerülnek az importált mezőgazdasági gépek és kemikáliák.
Az eddigi tapasztalatok alapján a pénzintézetek inkább az év második felében számítanak a vállalatok tömeges fizetésképtelenségére – mondta Csendes Györgyi banki szakértő. A pénzügyi-gazdasági válság teljes hatása igazából a jövő májusi banki mérlegekben jelenik meg először. A bankok véleménye ugyan nem egységes az agráriumról, de a jobb adósok közé sorolják az élelmiszergazdasági vállalkozásokat.
A bankok hitelezési politikája rendkívül óvatos, kockázatvállalásuk csekély, döntéseik vontatottak. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy a visszafogott hitelezés miatt kevés kezesi kérelem érkezik hozzájuk. De felkészültek az élénkülésre: gyorsan, három munkanapon belül elbírálják a beadványokat.
A hitelezés nehézségeiről szólva az AKI főigazgatója, Udovecz Gábor elmondta: szerinte a megszorítások elől a termelők egy része (viszsza)menekül a szürkegazdaságba. Ott nincs szükség bankokra, brókerekre, olykor még pénzre sem. Mégis nőni fog a hiteligény, a kiutat egyelőre nem vagy csak nagyon nehezen találó állattenyésztésben fokozottan. Önrész híján számos telepen hiába az elnyert pályázat, a megítélt uniós támogatás, az utólagos kifizetés miatt – áthidaló fedezet nem lévén – meg sem kezdik a fejlesztéseket. Az igazán nagy gond az élelmiszeriparban van – jegyezte meg a főigazgató –, hiszen míg a lengyel mezőgazdasági kivitel 80 százaléka feldolgozott agrártermék, addig nálunk ez az arány csupán 30 százalék. Nyerstermékben jók vagyunk, ám az iparban kevés a fejlesztés.
Miért is lenne sok? – kérdezi e sorok írója. Hiszen a nyakló nélkül az országunkra szabadított élelmiszer-kiskereskedelmi láncok – a megszégyenítően alacsonyra szorított átadási árakkal és a számtalan jogcímen szedett visszatérítésekkel – egyszerűen kivéreztették a magyar élelmiszer-gazdaságot.