Biorózsa hosszabb szárral

Fejlessz vagy szállj ki! – ez a holland kertészeti kutatóközpont jelmondata. Gyuris Attila zsombói kertész eszerint vezeti másfél hektáros üvegházát, ahol vegyszermentes rózsát termeszt.

GazdálkodásTanács Gábor2009. 07. 23. csütörtök2009. 07. 23.

Kép: Zsombó, 2009. június 05. Gyuris Attila. Rózsakertészet. Fotó: Ujvári Sándor

Biorózsa hosszabb szárral
Zsombó, 2009. június 05. Gyuris Attila. Rózsakertészet. Fotó: Ujvári Sándor

Macskák nyüzsögnek az üvegház ajtajában: a nyurga, vad jószágok közeledtünkre gyanakodva szelelnek a kókuszhánccsal töltött ládák közé. A családi vállalkozásból indult kertészetnek ma tucatnyi alkalmazottja van. – Hetvenkilencben, amikor a szüleim elkezdték a fóliázást, úgy készítették a bordázatot, hogy egy félkör alakú falemezhez két ember hajlította hozzá az acélcsöveket – emlékszik vissza Gyuris Attila. Bár ő maga kertésznek tanult, a főiskola elvégzése után úgy döntött, jobb, ha alkalmazott lesz valahol. A kiválasztott szövetkezet azonban két éven belül, a rendszerváltáskor befuccsolt. – Hazakerültem, nem bántam meg. Kertészkedtünk, fejlesztettünk, piacra jártunk. Van egy korszerűen felszerelt kertészetünk. A műszaki dolgokat a sógorom felügyeli, a szakmaiság, az innováció területén meg rám hárulnak a feladatok.

Ahogy végigmegyünk az üvegházon, nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire komolyan gondolja a fejlesztést. A megvilágítástól függően változik az energiaernyők állása, a szélirány pedig a szellőzőnyílások működését befolyásolja. A rózsatövek eleve nem a földbe vannak ültetve, hanem kókuszháncsos ládákba, a vizet a fényerősség és a hőmérséklet ismeretében számítógép adagolja. A rózsa egész évben egyformán terem, télen gázfűtéssel, nyáron pedig megfelelő árnyékolással biztosítják a húsz fok körüli hőmérsékletet.

– Szeretnénk, ha a kollégák és a növények is jobban éreznék magukat – válaszol Gyuris Attila arra a kérdésre, hogy miért vesződnek a vegyszermentes termeléssel, hiszen a virágnál – minthogy azt a legtöbben nem eszik meg – ezt kevésbé lehet érvényesíteni az árban. Gyuris azonban rávilágít, hogy megvan a pusztán gazdasági alapon számított haszna is a vegyszerek mellőzésének. – Nincsen stressz miatti hozamcsökkenés, ezért hosszabb lesz a rózsa szára. Nincs rajta vegyszer okozta perzselésnyom, folt, ezért a virágok tisztábbak, szebbek. Ezt a piac megfizeti.

Ennek a termesztésnek megvannak a nehézségei, amelyeket az elmúlt öt évben sikerült kitapasztalni, és egy részükre megoldást találni. A takácsatkák ellen például ragadozó atkákkal védekeznek, az érzékeny mikrofaunát azonban folyamatosan figyelni kell. Ha a ragadozó atkák felették a takácsatkát, akkor maguk is éhen vesznek, ekkor viszont a takácsatka megint elszaporodik. – A tripszre, erre a szívogató kártevőre nem sikerült még biztos ellenszert találni, csak részmegoldások vannak – mondja Gyuris Attila –, addig is a fertőzött növényeket kiszedjük.

A kertészetben termelődött szinte összes hasznot fejlesztésre költik. A nagy rivális hollandok kertészeti kutatóintézetének jelmondata többször is előkerült beszélgetésünk során: „Fejlessz vagy szállj ki!” A magyar rózsatermesztőknek Hollandiával, Kenyával, Ecuadorral, Kolumbiával kell versenyezniük, ezeket a nagy versenytársakat legyőzni nem lehet, legfeljebb mellettük piaci rést találni. Gyurisék abban látják a megoldást, hogy olyan fajtákra erősítenek, amelyek ugyan kevésbé jól szállíthatóak, viszont a piac közelsége miatt szebben kerülnek a vásárlók elé. – Az importrózsát korán kell leszedni, soha nem lesz belőle rendes virág, örökre bimbó marad. Nyugat-Európában a vevők félig nyílott rózsát keresnek, nálunk viszont bimbót, mert azt hiszik, az tovább marad szép. Azt kellene megértetni az emberekkel, hogy ne akarják az örök bimbót megvenni. Nem lesz tartósabb.

Ezek is érdekelhetnek