Több sárgálló föld

Befejeződött a repce betakarítása, mintegy 500 ezer tonna termett az olajos növény magjából. Ára nem olyan jó, mint tavaly, de így is a pénzes növények közé tartozik.

GazdálkodásPethes József2009. 07. 30. csütörtök2009. 07. 30.

Kép: Repce, Brassica napus, keresztesvirágúak - értékes ipari növény, magjából olajat ütnek, repceolaj, repceföld Gyömrö határában, alternativ energiahordozó, mezögazdaság, benzin, autó, kocsi, forgalom, közlekedés, környezetszennyezés 2009.05.02. fotó: Németh András Péter

Több sárgálló föld
Repce, Brassica napus, keresztesvirágúak - értékes ipari növény, magjából olajat ütnek, repceolaj, repceföld Gyömrö határában, alternativ energiahordozó, mezögazdaság, benzin, autó, kocsi, forgalom, közlekedés, környezetszennyezés 2009.05.02. fotó: Németh András Péter

Hazánkban sokáig mostoha növényként kezelték a repcét, de a növekvő piaci igények hatására évről évre nőtt a vetésterülete: idén már 265 ezer hektáron díszlett ez a virágzáskor dekoratív kultúra. Pedig a repce termesztése nem egyszerű, hiszen hosszú tenyészideje miatt sokat kint alszik a földön. A gazdálkodók izgulnak: kap-e kellő mennyiségű csapadékot vetés után, megerősödve megy-e a télnek, lesz-e hótakaró, ha nagy fagyok jönnek, az esetleges olvadás vagy belvíz nem okoz-e károkat, lesz-e elég nedvesség a virágzás idején, meg tudják-e védeni a kártevőktől, nem esik-e az eső betakarításkor, ami elfekteti a növényt? Nos, ha a növény túléli ezeket a veszélyeket, akkor viszont az a kérdés: el lehet-e adni a termést? Ha igen, akkor fedezi-e a bevétel a termelés költségeit, és hoz-e valami hasznot?

Tavaly nem volt vele gond, a gazdák rekordtermést takaríthattak be, és az országos átlaghozam 2,5 tonna körül alakult hektáronként. Az idén már nem volt ilyen szép az állomány, hiszen alig volt hótakaró, és a tavaszi aszály miatt a virágok rosszul kötöttek. Főleg az Alföldön tapasztalható nagyobb kiesés, míg az ország délnyugati részén egészen szép termések születtek.

Hazánkban jelenleg három jelentősebb feldolgozóüzem működik, ezek közül kettő csak repcemagot, a harmadik napraforgómagot is képes feldolgozni. Mindhárom Kelet-Magyarországon található, s együttes kapacitásuk 280-320 ezer tonna körül mozog. Ebből következik, az idei termésből körülbelül 200 ezer tonna külföldön talál majd vevőre.

Az Európai Unió országaiban 18-19 millió tonna repcemag terem. Keresletét főleg a biodízel program határozza meg. A biodízel bekeverési arányának 2010-re el kell érnie az 5,75 százalékot, 2020-ra pedig a 8 százalékot. Emiatt várhatóan tovább fog nőni a vetésterület, vagy importból kell beszerezni a magot. A hazai árakat az európai árak határozzák meg, de más tényezők is közrejátszhatnak. Tavaly például aratás idején a rekordtermés ellenére 100 ezer forint feletti összeget kaphattak a termelők a repcemag tonnájáért. Ez azzal magyarázható, hogy az ótermésből átmenő készlet szinte nem volt. Majd a világválság beköszöntével, az ásványiolaj-ár zuhanásával a repcemag jegyzései is süllyedni kezdtek egészen az év végéig, de aztán megálltak. A tőzsdén mostanában 67 ezer forint körül jegyzik a repce tonnáját. Az árakra kedvezően hat például az argentin szójavetéseket sújtó szárazság, a növekvő kínai import, és kedvezőtlenül az olcsóbb amerikai biodízel.

Hazánknak elsődleges érdeke, hogy a belföldi repcemag egészét itthon dolgozzák fel, és késztermékként (repceolaj, biodízel) értékesítsék belföldön vagy az exportpiacokon. Erre pár éven belül lehetőség lesz, hiszen a Kalocsa melletti Foktőn már épül a Glencore Kft. új, 600 ezer tonna éves kapacitással rendelkező gyára, ahol repcén kívül napraforgómagot és szójababot is feldolgoznak majd. Várhatóan már jövőre üzemel, és kiélezi a versenyt a hazai magfelvásárlók között.

Ezek is érdekelhetnek