Prés alatt a termálvíz

Az EU nem előírja, hanem különleges engedélyhez köti a termálvíz visszasajtolását oda, ahonnan kitermelték. A visszajuttatást szorgalmazó előírások túlzóak, és azok fordítási hibából származhatnak – jelentette ki sokak meglepetésére 2007 őszén Szirbik Imre. Szentes város polgármestere szerint a város lakásainak harmadát termálvízzel fűtik.

A magyar termálenergia-hasznosítás fellegvárában azonban a mezőgazdaság a talpunk alatt meghúzódó energia legnagyobb fogyasztója. A helyi Árpád Agrár Zrt. hatvan hektár területű, termálvízzel fűtött fóliasátorban és üvegházban szervezi az Európa-szerte híres paprika és más zöldségek termelését. Csikai Miklós vezérigazgató elmondta, hogy állattartó telepeik és gabonaszárítóik fűtésére is a föld mélyének 60-90 fokos vizét használják.

Nemcsak Szentesen, hanem a környező mezőgazdasági üzemekben is fűtenek meleg vízzel. Nagy kertészkedő cégnek számít például a Fábiánsebestyéni Kinizsi Zrt. is. Vezérigazgatója, Farkas Sándor fél évszázada még kisgyermekként csodálkozott rá a szentesi kórház udvarán fúrt első termálkútra. A szakember ma is élénken emlékszik rá, amikor 1986 decemberében a Fábián IV. kút fúrása közben iszonyatos energiával, 140 atmoszférával valósággal kirobbant a 160 fokos gőz. Három hónapos munkával amerikai és holland szakemberek fojtották le. Azóta minden hasznosítási próbálkozásuk az energialobbi kemény falába ütközött.

De mi történik a funkcióját vesztett, vagyis kihűlt termálvízzel? Noha a vízgazdálkodási törvény – a szennyezett gyógyvizek kivételével – kötelezővé teszi a visszatáplálást, az évtizedek során valóságos termáltavak alakultak ki Szentes mellett. Az ornitológusok ezeken 178 madárfajt azonosítottak, és más élőlények is azt jelzik: errefelé nincs gond a víz minőségével.

Időközben megjelent a fóliás és üvegházi kertészet megduplázását célul tűző, uniós pénzekkel támogatott program. Ez ösztönözte a fejlesztést, viszont az érvényes vízgazdálkodási törvény gátolja azt, hiszen csak kétfunkciós, szívó és visszasajtoló – így értelemszerűen drágább – kutakat lehet fúrni.

Csakhogy Szirbik szerint a visszasajtolás a Dunától keletre, a mélyben meghúzódó pannon homokkőréteg miatt egyszerűen nem működik. Szentesen 1986-ban fúrtak termálkutat, s hozzá visszasajtoló kutat. Utóbbi 72 órai üzem után energetikailag negatív lett, azaz a visszasajtolás több energiát emésztett fel, mint amennyi hőenergiát a kútból kitermeltek.

Mindezek ismeretében március derekán Szirbik Imre, Balogh László és Bedő Tamás (MSZP), valamint Farkas Sándor (Fidesz) két paragrafusból álló, a vízgazdálkodási törvényt módosító képviselői önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Lényege, hogy a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv kérelemre engedélyezheti a visszatáplálás mellőzését. A termálvíz visszasajtolási kötelezettségét enyhítő képviselői indítvány a leginkább érintett parlamenti szakbizottságok (mezőgazdasági és környezetvédelmi) előzetes vitáin megbukott.

A környezetvédelmi bizottság elnöke, Katona Kálmán szerint a termálvíz ügye nagy horderejű kérdés. Ezért a vízgazdálkodási törvény módosítását alapos előkészítés után, a kormány előterjesztésében lenne érdemes az Országgyűlés elé vinni. Ennek ellenére a nyári törvényhozási szünet előtt megszavazták a honatyák. A köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Elvileg néhány héten belül eldől, mire jut a T. Ház.
T. Dögei Imre