Röviden

Gazdálkodás2009. 08. 19. szerda2009. 08. 19.
Röviden

FAJTAOLTALOM. Augusztustól számottevően változik a növények termeszthetősége, mert sokkal komolyabban veszik a növényfajta-oltalom bitorlását. Ezt az is elköveti, aki az eddigi gyakorlatnak megfelelően saját termesztésű, érvényes növény-fajtaoltalommal bíró vetőmagot használ fel ingyen. Vagyis – mint az a Magyar Agrárkamara közleményében olvasható – ezentúl jogdíjat kell fizetni az ilyen vetőmag után is. A frissen megalakult Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. uniós példák mintájára ellenőrzi, hogy melyik termelő milyen fajtaoltalommal rendelkező vetőmagot, gumót használ, illetve azt, hogy megfizette-e a szükséges jogdíjat a fajta használata után. A céget a növényfajta-tulajdonosok alapították. A jogdíjjal kapcsolatos változások lényegéhez tartozik, hogy visszamenőlegesen nem érvényesíthető az utántermesztett vetőmagok jogdíjának beszedése, mert az adatok szolgáltatása csak a rendelet hatálybalépése után kezdődik. Azt követően viszont nagyon oda kell figyelniük a termesztőknek, mert a növényfajta-oltalom bitorlást elkövetővel szemben kártérítés követelhető. Díjfizetési kötelezettség nem terheli a húsz hektárnál kisebb szántóterületen gazdálkodókat, valamint az egy hektárnál kisebb földön burgonyát termesztőket. (További részletek: www.agrarkamara.hu)

NYÚLHÚST MÁSKÉNT. Ugrás előtt a nyúlpiac, hiszen a hazai hipermarketek többségében már ott van a csomagolt, konyhakész nyúlhús. Nálunk is eljöhet a nyulazás reneszánsza, de nem a ház körüli ketrecekben, mint régen. Ebben a döntően exportra termelő ágazatban is úrrá lett a profizmus. Hazánkban a nyolcvanas években több mint tízmillió nyulat dolgoztak fel évente, amelynek 90 százaléka háztáji gazdaságokból származott. Napjainkra ez a szám 4,5-5 millióra esett vissza, ám 90 százaléka a nagyobb gazdaságokból jön össze. A váltás minőségi változást is hozott, a nagy, jól felszerelt nyúltelepeken egy dolgozó ezer anyanyulat lát el. Manapság legfontosabb a minőség, az első osztályú nyúlhúsra Nyugaton és Keleten egyaránt komoly kereslet van. A jövő egyértelműen a nagyobb tenyészeteké. Jelenleg egy családnak ötszáz anyanyúl megfelelő jövedelem-kiegészítést nyújt, ám a vállalkozói méret 1500-2000 nyúlnál kezdődik. A nyúlhús magas fehérje- és alacsony koleszterin-tartalmának köszönhetően nagyon egészséges, Svájcban még a kórházi menüben is feltűnik. Mi, magyarok keveset eszünk belőle.

FÖLDBÉRLET 20 ÉVRE. Több tízezer hektár állami tulajdonban lévő termőföld újraszerződését teszi lehetővé húsz évre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a jelenlegi bérlők számára. Ha a bérlő az erre vonatkozó igényét jelzi, akkor a bérelt területre új pályázatot írnak ki, és ennek feltételeként egyszeri, a haszonbérleti jog megszerzéséért fizetendő, a későbbi éves bérlet két-háromszorosának megfelelő külön díjat is kér a vagyonkezelő. Például egy 25 aranykoronás területért aranykoronánként ezerforintos bérletfizetés jön ki. Ez az érték nagyjából megfelel az országos átlagnak, ám más szempontból mégis nagyon kedvező. A szerződés ugyanis azt is rögzíti, hogy öt évig nem változik a bérleti díj, azután pedig évente nem az uniós országok többségében szokásos módon, vagyis a föld forgalmi értékének változásával, hanem a KSH által rögzített, előző évi fogyasztói árindexszel arányosan módosul. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács korábbi döntésében az aranykoronánkénti éves minimális bérleti díjat 900 forintban határozta meg. A teljes bérleti futamidőt nézve, becslések szerint az állami bérleti díj az első évek után húsz-harminc százalékkal lesz olcsóbb, mint a magántulajdonú területek esetében. A helyzetet tovább árnyalhatja, hogy 2011-ben megszűnik a jelenleg a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium. A mindenkori bérlőnek köztudottan elővásárlási joga van a földre. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint a haszonbérleti pályázatok célja az, hogy az állami termőföldeket még az új választások előtt kormány közeli körök kezébe játsszák át.

VADAK A KUKORICÁSBAN. A kukorica és más kapásnövények érésének közeledtével egyre nagyobb vadkárra kell felkészülniük a gazdáknak. A vaddisznók például felcserélik az erdei élőhelyet a mezőgazdasági területekkel, ahol az élelemszerzésük könnyebb, jobb feltételeket találnak a betakarításig. Ha a termelő észreveszi, hogy a vadak bementek a kukoricásába, azonnal értesítenie kell a vadásztársaságot. A megelőzés jóval olcsóbb, mint az utólagos kármentés. Tavasszal az őzbakvadászati idényben harminc százalékkal csökkent a kilövések száma. A válság miatt javarészt spanyol vadászok mondták le a vadászatot, de kevesebben érkeztek Ausztriából és Németországból is. A kiesést most részben pótolhatják: július végétől augusztus közepéig tart az őzek násza, s az üzekedés időszaka alatt a bakok minden félelemérzetüket elvesztik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek