Röviden

 

PÉNZ BESZÉL. Az agrárgazdaság összes támogatására az idei 472 milliárd forinttal szemben jövőre valamivel kevesebb, 463 milliárd forint használható fel – jelentette be Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Az összeg több mint négyötöde uniós pénz, a többi nemzeti forrás. Mivel a mezőgazdaságban is nagy a pénztelenség, a területalapú támogatásokat még az idén, október második felében kifizetik. Az év elején másodszor is meghirdetett géptámogatásra mintegy ötezer kérelem érkezett, csaknem negyvenmilliárd forint értékben. A géptámogatásokra a számlák végső benyújtási határidejét egy hónappal meghosszabbították, vagyis a dokumentumokat október 31. helyett november 30-ig lehet eljuttatni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A felpörgetett kifizetések miatti ellenőrzések, valamint a következő hónapokban tervezett új programokkal járó többletmunka miatt az év végéig csaknem kétszáz falugazdászt átcsoportosítanak az MVH állományába. A kieső létszámot részben agrárkamarai szaktanácsadókkal pótolják, és az érintett körzetekben ritkábban lesz félfogadás.

 

TEHÉNJÓLÉT. Az Európai Bizottság a tejpiaci válság megoldása érdekében tett valamennyi tagországi javaslatot lesöpört az asztalról, mondván: az a tagállamok magánügye. Magyarország három intézkedést tervez a tejtermelők veszteségeinek mérséklésére – mondta Máhr András, az FVM szakállamtitkára. A tejkvótával rendelkezőknek idén október közepétől megkezdik – az egyébként 2010 márciusában esedékes – literenként 8,5 forintos támogatás kifizetését, ami összesen 16 milliárd forintra rúg. Jövőre a sertés- és a baromfiágazatban már működő állatjóléti támogatásokhoz hasonlóan „tehénjólét” címén fizetnének kvázi tejpénzt. Az EU 2007 és 2013 közötti agrárszabályozásának felülvizsgálata után pedig némileg növelték a tagországok pénzfelhasználásának szabadságát. Ebből is juttatnának a tejtermelőknek. Az utóbbi két forrásból becslések szerint 15 forinttal nőne a bevétel. Máhr András azonban hangsúlyozta: az említett három jogcímen járó literenként, összesen 23-24 forintot különböző időpontokban fizetik majd ki 2009 és 2011 között.

 

BIOBIRKA. Biojuhászat és gyepgazdálkodás címmel először rendeztek szakmai konferenciát Kunszent­miklóson. A házigazda Öko-Juh Kft. képviseletében Dobos László agrármérnök elmondta: megpróbálkoznak kitörni a magyar bárányexportot uraló olasz értékesítési csatornából. A német piacban bíznak, egy ottani cég a hagyományos áruhoz képest 30-40 százalékkal többet fizet a biobárányokért, amelyekből bébiételt készítenek. Jelenleg mintegy negyven biojuhászat van Magyarországon, amelyek többsége képtelen érvényesíteni a biominősítésű juhtermékek előállításának többletköltségét. Hiszen az ökológiai minősítésű szálas- és az abraktakarmányok drágábbak a „hagyományosnak” mondott termékeknél. Kunszent­miklóson egy kistérségi fejlesztési program részeként tervezik ökológiai juhvágóhíd és -feldolgozó építését is.

 

AKG-KÖTELEZETTSÉG. Mint ismeretes, a több mint 2,2 millió hektár agrár-környezetgazdálkodási (AKG) területből 1,6 millió hektárt – a hazai termőföldek harmadát – a szántóföldi célprogramba jelentették be. Az AKG-támogatást kérelmező gazdálkodók közül mindazoknak, akik a szántóföldi célprogram csoportba léptek be, eleget kell tenniük a szeptember elsejétől esedékessé vált bejelentési kötelezettségnek. Ez az egyik feltétele annak, hogy az érintettek az idén meghirdetett támogatást igénybe vehessék. Bizonyos agrotechnikai műveletek időben történő elvégzéséről vár nyilatkozatokat az MVH. Ilyenek például: a zöldtrágyázás, a másodvetés, valamint a mélylazítás. A bevallásoknak a munkálatokat követő tíz munkanapon belül kell beérkezniük a hivatalhoz. A bejelentés az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon lehetséges, és a kötelezettség az egész támogatási időszak alatt, 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-ig fennáll.