Elvérzett vágóhidak

Ha egy őstermelő két tyúkot levág, s eladja a piacon, annak semmi köze az uniós baromfivágóhídhoz. Két borsodi vágóhíd minősítése az övékéhez hasonló.

GazdálkodásKeresztény Gabriella2009. 11. 27. péntek2009. 11. 27.

Kép: Baromfi vágóhíd a miskolci Görömbölyön. Csirke, tyúk, kakas. 2009.10.16. Fotó: Bohanek Miklós

Elvérzett vágóhidak
Baromfi vágóhíd a miskolci Görömbölyön. Csirke, tyúk, kakas. 2009.10.16. Fotó: Bohanek Miklós

A Borsod megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság szakemberei szerint uniós baromfivágóhidat működtetni nem könnyű dolog. Aki nem felel meg az ezernyi követelménynek, azt kistermelővé minősítik.

Az 55 éves Pocsai Barnabás Kesznyétenben, majdnem 50 millió – zömmel hitelből lett – forintért épített baromfivágóhidat, még 2004 előtt. A családi vállalkozás üzemében évente 50 ezernél is több baromfit vágtak, mígnem tavaly elkezdték őt „piszkálgatni”. Szerinte hiába igyekezett a felrótt hiányosságokat pótolni, bezárták a vágóhidat. Ezentúl kistermelőként hetente 200 saját nevelésű baromfit vághat, de már nem darabolhat.

– Lefényképezték még a pókhálót is a falon. A szemetest: miért nincs rajta, hogy irodai hulladék? Miért nem függesztve vágok? Miért nincs előhűtőm? – panaszolta. – Én hülye, beleöltem még vagy ötmilliót, de ma már csak magunknak vághatok. A darabolás letiltása végül betette az ajtót! Errefelé sok szegénynek csak a far-hát kell. A hivataltól különben mindenki udvarias volt. Gyanítom, valaki áskálódott ellenem, hogy tönkretegyenek, és bagóért eladjam az üzemet.

Laikusnak kifejezetten takaros Erdősék tizennyolc éve üzemelő görömbölyi baromfivágóhídja. A családi vállalkozást a 65 éves Erdős János vezeti, és az előbbivel csaknem azonos történetet mond el. Az uniós csatlakozás idején korszerűsítették a vágóhidat. Van két boltjuk, volt hat alkalmazottjuk. Heti kétezernél több baromfit vágtak, aztán tavaly jöttek a szemlék, a kifogások. Miért nincs két hűtő? Miért érnek egymáshoz a baromfik az állványon? A vége az lett, hogy be kellett zárni az üzemet. Végül kérelmezte, hogy kistermelőként heti 200 csirkét vághasson. De csak a boltban darabolhat, hiába költött rá rengeteg pénzt! Családjuk még meglesz valahogy, de mikor az elbocsátott alkalmazottain sajnálkozott, azt mondták neki: egy vágóhíd nem szociális alapon működik. – Családok sorsáról tollvonással döntöttek az unió szigora miatt. De a hatósággal nem érdemes ujjat húzni, ügyvédhez se mentem – mondta.

Ezek is érdekelhetnek