Az Európai Bíróság több mint kétéves tárgyalás után döntött a magyar földforgalmi törvénnyel kapcsolatban. Kimondta, hogy jogsértő az a rész, amely a termőföld esetében 2013-ban – visszamenőleg és kártalanítás nélkül – megszüntette a nem rokon magánszemélyek haszonélvezeti jogát. A magyar kormány szerint az unió a földspekulánsoknak kedvez.

Mi lesz most a földekkel? Visszajönnek-e az osztrákok?

 

fotó: Shutterstock

Vélhetően az uniós parlamenti választás miatt, földügyben éles hangú vita kerekedett az Európai Unió és a magyar kormány között. Történt, hogy hosszas tárgyalást követően az Európai Bíróság döntése kimondta, hogy a magyar földjogi szabályozás azon része, mely a termőföldre nézve 2013-tól megszüntette a nem rokon magánszemélyek haszonélvezeti jogát, sérti az alapvető uniós jogokat. Egyrészt a tőke szabad áramlásának elvét, másrészt a tulajdonhoz való jogot is, mivel a hat éve megváltozott magyar szabályok alapján a korábban megszerzett haszonélvezeti jogot is eltörölték, ráadásul kártalanítás nélkül.

Az ítélet arra kötelezi Magyarországot, hogy változtasson a jogi környezeten, azaz ne korlátozza tovább a haszonélvezeti jog szerzését, illetve tegyen lépéseket a korábban e joguktól kártérítés nélkül megfosztottak alapvető jogainak biztosítására is, ami vélhetően több ezer kártérítést jelent.

Nagy kérdés, hogy ezzel az ügy lezárult-e. Ugyanis az Agrárminisztérium közleményt adott ki, amelyben leszögezi, hogy a jövőben is védeni fogja a magyar gazdálkodók és földtulajdonosok érdekeit. Egyben kijelenti, hogy a bírósági döntés a külföldi föld spekulánsoknak kedvez. A tárca szerint a jövőben sem várható más hatású szabályozás, a lényeg az, hogy külföldi nálunk spekulációs céllal ne szerezhessen földet.

Az EU rögtön reagált: a magyarországi képviselet a közleményében leírja, hogy Brüsszel 2014-től tárgyalásokra hívta a magyar kormányt, hogy változtasson a jogszabályokon, mert az már akkor világos volt, hogy a 2014. május 1-jétől a jogaiktól megfosztott – döntően külföldi – földhaszonélvezők ügye nem kezelhető úgy, ahogyan azt Magyarország tette. Később az ügyből kötelezettségszegési eljárás lett, de Budapest ekkor sem tett semmit, ezért az Európai Bizottság a magyar gyakorlatot a Bíróságon támadta meg, amely a most napvilágot látott döntést hozta.

Hogy miként zárul a vita, nem tudni. A törvényen változtatnunk kell, kérdés, hogy milyen irányban. Az is biztos, hogy számos korábbi haszonélvezőnek kártérítést kell fizetni, néhány ilyen per már évek óta folyamatban van. Egyes szakértők úgy vélik, hogy összesen akár több tízmilliárdos kártérítést is ki kell majd fizetnie a magyar költségvetésnek.

Más kérdés, hogy a jövőben miként korlátozható a földspekuláció, mert a vélt vagy valós zsebszerződések leggyakoribb alapját éppen a haszonélvezeti jog biztosította. Ha nem korlátozható, akkor viszont élni is lehet vele.

NAGY A TÉT.
Mintegy 200 ezren írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) által indított petíciót. Az aláírásgyűjtés nemzeti üggyé nőtte ki magát, messze túlmutat a szektorokon vagy a politikai véleménykülönbségeken – állítják a kezdeményezők. A petíció az ellen szól, hogy az Európai Unió ne csökkentse az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. A tiltakozás jó muníció lehet a következő egy éven belül az agrárköltségvetés uniós szintű tárgyalásához kapcsolódó vitákban.
Évtizedek óta alacsonyabb az unió költségvetésén belül az agrártámogatások aránya, s az eddig napvilágot látott tervek szerint a Közös Agrárpolitika keretét 2021-tol jócskán megnyesnék. A magyar gazdák támogatása e tervek szerint 16,4%-kal csökkenne, míg a vidékfejlesztési pénzből a mostanihoz képest 26,6%-kal jutna kevesebb. Számítások szerint a magyar gazdák hektáronként csaknem 15 ezer forinttal kisebb támogatást kapnának – most 65-70 ezer forint az egy hektárra jutó megszerezhető összeg.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.