Nyakunkon a víz- és élelmiszerhiány!

Sokan nem veszik komolyan a klímaváltozással együtt járó gazdasági nehézségeket. Holott a gazdálkodó a bőrén érzi már ezeket. Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt években. A tudományos konferencián Láng István, akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács társelnöke konkrét számokat sorolt. Súlyos és nagyon súlyos aszálykáros év a XIX. században 7, a XX. században 14 volt. Az elmúlt 30 évben már 8! Napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát! - állítja Láng.

Szavait igazolja a határ: a búza, árpa, rozs, zab idei termését a kora tavaszi aszály negyedével vetette vissza. Augusztus óta nem volt országos eső, ami viszont az őszi munkákat nehezíti: olyan mértékben szárad ki a talaj, hogy sok helyen nem lehet megfelelően előkészíteni a vetéshez. Gépek törnek, harmadával felével többe kerül a talajmunka, mint szokott, az elvetett magvak nem kelnek ki. Sorolható lenne tovább, a lényeg: ha két-három héten belül nem esik, a jövő évi kalászos gabona termés is kicsi lesz, a gazda eleve vesztesen indul a szezonnak.

És ez csak a mezőgazdászok kára, pedig a szárazodás az egész országra nézve rendkívül káros. Ma már a szárazodás és az aszály a nemzetgazdaság több ágát is károsan érintheti, a víz- és élelmiszerhiányon túlmenően a humán- és állategészségügyben, élelmiszeriparban, infrastruktúrában, építészet talajmechanikai vonatkozásaiban, energiaiparban, szállításban, közlekedésben, turizmusban stb. is halmozottan okozhat károkat, amit tetéz az, hogy a szárazodás kiterjedése térben is megnő.

A vízhiány, a szárazodás nemcsak gyakoribbá, elhúzódóbbá válik, hanem várhatóan súlyosan érinti a természeti környezetet és a természeti erőforrásokat, a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapokat. Ez különösen ráirányítja a figyelmet a lakossági víz- és élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságára, valamint az ivóvíz és az élelmiszer-alapanyagok minőségének romlására. A tudósok ezért 12 pontból álló ajánlást fogalmaztak meg. Ezek lényegében a döntéshozókhoz szólnak, nekik kell meghozni azokat az intézkedéseket, melyekkel a magyarországi tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzhető. A javaslatok között szerepelnek a társadalmi tudatformálásra, a vállalkozásokra, gazdasági szervezetekre vonatkozó ajánlások a döntéshozási stratégiai és finanszírozást érintő kérdések mellett.