Tudja, miért nem csökken a karaj ára?

Meddig tart a jó idő? Ezt a kérdést teszik fel egyre gyakrabban a sertéstenyésztők, és nem az időjárásra gondolnak. Ebben az évben végre nyereségre tehettek szert a kanászok: az év első nyolc hónapjában 11 százalékkal volt nagyobb az ár, mint egy éve, ugyanakkor a legnagyobb költséget jelentő tápok, takarmányok ára csökkent.

A válasz nem sokat váratott magára: szeptemberben más 3 százalékkal kisebb áron vették át a hízókat a vágóhidak. Amennyiben októberben is hasonló eredményeket közöl a statisztika, akkor megvan a kérdésre a válasz. Eddig.

Szeptemberben egy kiló élő vágósertésért 393 forintot adtak. Pontosabban ez az úgynevezett hasított meleg súly ára volt, ami némileg magasabb, mint az élő sertésért fizetett összeg, de a nemzetközi piac ebben az árban számol.

Ma minden harmadik kiló – pontosabban 27 százalék – sertéshús import disznóból kerül a boltokba. Ezek ára még a hazai disznó áránál is jobban csökkent – 4 százalékkal – az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A kereskedők azonban mégis jó 10 százalékkal többet kértek el a háziasszonyoktól. Ez a kereskedői profitot növelő húzás még inkább érdekes, ha tudjuk, hogy a hazai vágóhidak – annak ellenére, hogy drágábban vették a húst a kereskedőknek már olcsóbban adták át a darabolt sertéshúst. Tökéletesen úgy, mint a tej esetében: olcsóbban szerzi be a kereskedő a tejet, tejterméket, a fogyasztói árat mégis feljebb tornázza.

Mindebből az következik, hogy a sertéstartók ebben az évben kicsivel több jövedelemhez jutottak, a vágóhidak kettős présbe kerültek, azaz egyre kisebb a nyereségük, míg jócskán növelték profitjukat a kereskedők.