Hat és fél deci pálinka évente

Évről évre tíz százalékos a növekedés a kereskedelmi célú pálinkafőzésben, míg a bérfőzés ugyanilyen százalékban lesz egyre kevesebb - még így is utóbbiból születik a több nedű, évi ötmillió liter. Kereskedelmi céllal évente 1,5-2 millió liter pálinkát főznek. Ha ehhez hozzáadjuk a bérfőzésben előállított mennyiséget, tekintélyes számot kapunk: nagyjából 6,5 deci az egy főre jutó éves pálinkafogyasztás hazánkban - ennyit innánk fejenként, ha a csecsemőktől a betegeken át az idősekig mindenki kivenné a részét a fogyasztásból. A felmérések szerint Magyarországon egyébként 3-3,5 liter a tiszta szeszre átszámított, egy főre jutó éves alkoholfogyasztás. Ebben komoly szerep jut az egyre divatosabb pálinkának.

A szeszes ital népszerűsége akkor kezdett felfelé ívelni, amikor az uniós csatlakozás után Magyarország EU-oltalom alá helyeztette. 2004 óta néhány osztrák, barackpálinkát gyártó tartományon kívül csak Magyarország jogosult a név használatára. A 2008-as pálinkatörvény aztán kimondta, hogy csak a 100 százalékban gyümölcsből, mégpedig magyar gyümölcsből, Magyarországon készült, legalább 37,5 fokos ital hívható pálinkának. A törvény betartását felügyelendő megalakult a Pálinka Nemzeti Tanács is. Az ekkoriban hangoztatott aggodalmak ellenére a szigorú szabályozás is szerepet játszott abban, hogy a pálinka felkapott lett, hisz fogyasztói már biztosan tudják, hogy a névhez jó minőség is társul.

A népszerűségnek ékes bizonyítéka, hogy az Európai Unió és a kormány is támogatja a pálinkafőzdéket: 2009-ben 3,2 milliárd forintos pályázati forrás állt a rendelkezésükre. A Miskolci Likőrgyár pálinkafőzdéjében például megduplázták a cefretároló és a főzőkapacitást, és egy korábbi beruházás segítségével számítógépes vezérléssel főzik a pálinkát. A támogatások segítségével duplázott kapacitást tavaly az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzde is, ahol raktárat, tároló- és érlelő épületet, palackozó üzemet is létrehoztak, a Békési Pálinkafőzdében pedig új erjesztőcsarnokot adtak át 2009-ben.