Kell az aratás, de senki nem fizeti

Kedvez a nádaratóknak az időjárás, de ez az egyetlen dolog, aminek örülhetnek - nincs pénz ugyanis az aratásra, és a levágott nádból se vesznek eleget. Bár a vízinövény széles körben alkalmazható, nagy a fűtőértéke és jól szigetel, alig használják ki ezeket a tulajdonságait. Szövet, nádpadló, árnyékoló készül belőle, de lehetne brikettgyártásra is használni - sorolja a Fejér Megyei Hírlapban Csordás István. A nádarató vállalkozó úgy látja, a kevés építkezés miatt nincs piaca a levágott nádnak, no meg azért, mert hiányzik a megfelelő feldolgozó technológia. Pedig az alapanyag nem drága, de ha az embereknek nincs pénze, a nádat se veszik - így a vállalkozók Csordás szerint minimális nyereséggel tudnak csak dolgozni.

Pedig a nádaratásra a tavaknak is szüksége lenne. A Balatonon 800 hektár olyan nádas van, amit 3-4 évente le kellene vágni, már csak vízvédelmi okokból is. A gyakorlat az, hogy minden évben 250 hektárt tisztítanak meg - tavaly már csak 120 hektárra jutott pénz, idén pedig teljesen elmaradt az igényelt 10 milliós támogatás, s saját keretéből, 2,5 millió forintból csak 25-30 hektárnyit tud learatni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Emellett várhatóan megtisztítanak 10-20 hektárt önköltségen az önkormányzatok, horgászegyesületek is - jósolja Hanga Csaba, a vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője. Az ipari felhasználásra alkalmatlan növények mellett haszonnádat is aratnak, idén mintegy 40 hektáron. Míg a rossz minőségű nád levágásáért a vállalkozók kapják a pénzt, a haszonnád-aratásért ők fizetnek a vízügyi igazgatóságoknak - ebből idén 1,5 millió forintos bevétel gyűlhet össze.

A Kis-Balatonon sem jobb a helyzet, állami támogatást ez a terület sem kapott, így a szükséges 450-500 hektárnak csak körülbelül a harmadán tudják levágni a nádat. Itt úgy állapodtak meg a vállalkozókkal, hogy egyhektárnyi haszonnádat ingyen vághatnak le, ha mellé kéthektárnyi rossz minőségű nádtól is megtisztítják a területet - tudta meg a Népszabadság. A Velencei-tavon a Fejér Megyei Hírlap értesülései szerint 180-210 hektáron arathatnak, bár eredetileg 300 hektárról szóltak a tervek.