Nem lesz éléskamra a déli földrészből

Rájár a rúd Ausztráliára a klímaváltozás miatt: az aszályok évek óta tartanak, kiszáradó folyók és sivatagosodás jellemzi a kontinensnyi országot. A tengerpartról vízvezetéken szállítják a vizet a földrész belsejébe, de már készen állnak a tervek ennek meghosszabbítására, és egy sókivonó üzemet is építenek, ami tengervízből édesvizet tud előállítani. Az ország vezetése azonban nem adja fel, Észak-Ausztráliától várják a kilábalást, azt tervezik, hogy ezt a területet teszik az ország és Ázsia éléskamrájává.

Ezeket a terveket keresztülvághatja a már eddig is épp elég bajt okozott klímaváltozás - derül ki egy, az ausztrál kormány megbízásából készült kutatásból, melyről az MTI számolt be. Az elemzés szerint az egyelőre csapadékos területről a szárazság miatt elpárolog a víz, s alig jut a talaj alatti vízkészlet pótlására. A kiszáradt talajon, az időszakosan létező folyókkal pedig nem egyszerű földművelést folytatni.

Az ausztrálok hosszú ideje vívják harcukat a szárazsággal, és ezek a hírek sem törték le őket: a kutatók új megoldásokat is javasoltak az északi régiók hasznosítására. A szárazság ellenére úgy vélik, hogy elszórt területeken, kis gazdaságokban nagy egyedszámban tenyészthetnek állatokat, s az Ázsiába exportált szarvasmarhából szép bevételük lehet. A bányászatnak is jók a kilátásai, már több bánya működik északon, és a következő húsz évben folytatódhat is a kitermelés, ha meg tudják oldani a víz és a képzett munkaerő hiánya okozta problémákat. Kérdés persze, hogy mi marad az ausztráloknak, ha ásványkincseik nagy részét is Kínába exportálják, s helyükön 2030-ra csak a lepusztított vidékek és kimerített bányák éktelenkednek majd.