Gabonamilliárdok után kutathat az APEH

A Gabonaszövetségnek alapos oka van mindezt feltételezni, mivel a tagoktól származó információk és a termékpálya adatelemzései egyértelműen erre utalnak. Szerinte a gabonapiacon soha nem volt ennyi szélhámos, mint most. A klasszikus termelők és kereskedők közé olyan felvásárlók épülnek be, akik az átvett és később értékesített termények után nem fizetik be az áfát, esetleg jogtalanul igénylik vissza azt. Ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a legálisan működő vállalkozásokat és több tíz milliárd forinttal megkárosítják az államot.

A visszaéléseknek az ad alapot, hogy a 25 százalékos magyarországi áfakulcs irreálisan magas - hangsúlyozta a főtitkár. Ez egyes cégeket arra csábít, hogy - az uniós szabályozást is kihasználva - törvénytelen ügyleteket hajtsanak végre. Ezek arra épülnek, hogy az EU-konform előírások szerint nem kell áfát felszámítani és megfizetni, ha a felvásárlók az átvett gabonát valamelyik másik uniós tagországban értékesítik. A feketézők ezért látszólag exportcélokra vesznek árut, de azt végül itthon adják el, miközben az értékesítéskor felszámított áfát "elfelejtik" befizetni. E cégek tevékenységét - állapította meg a főtitkár - nehéz felderíteni, mert általában csak két-három hónapig működnek, majd "nyomtalanul" eltűnnek. Az áfacsalásnak ráadásul ez csupán az egyik módja, mivel az APEH már több más trükköt is ismer.

Ágazati becslések szerint a gabonapiaci feketekereskedelem aránya már elérheti a 25 százalékot is - mondta Pótsa Zsófia. Ez azt jelentheti, hogy éves szinten - 13-15 millió tonnás termést alapul véve - 3-4 millió tonna áru (elsősorban búza és kukorica) cserélhet gazdát illegálisan az országban. Ennek értéke - a tonnánkénti 101,31 eurós (26-27 ezer forintos) uniós intervenciós felvásárlási árral számolva - meghaladhatja a 100 milliárd forintot, áfavonzata pedig 25-30 milliárdot tehet ki.

A Gabonaszövetség a leghatékonyabb megoldásnak azt tartaná, ha a hazai áfa a gabonaféléknél  és az olajosmagvaknál a mai 25 százalékról elfogadható szintre - egyes ágazati vélemények szerint 5-12 százalékra - mérséklődne. Így el lehetne érni, hogy a trükközés kevésbé érje meg a feketézőknek. A főtitkár szerint a költségvetés bevételei a kisebb kulcs mellett sem csökkennének, mert az áfa a feldolgozott termékeknél (tehát a malom-, a sütő-, és a tésztaipari áruféleségeknél) változatlanul 25 százalékos maradhatna. A gabonapiac "kifehéredése" ugyanakkor a kereskedelemből származó költségvetési áfabefizetések növekedését vonná maga után.

Az érdekképviselet az áfaváltoztatást már az év elejétől szorgalmazta a Pénzügyminisztériumnál, de a tárca megítélése szerint a csökkentés nem lenne EU-konform megoldás. A szövetség viszont úgy ítéli meg, hogy a legtöbb tagállamban a feldolgozatlan alapanyagok áfája jóval elmarad az átlagos kulcstól és sok esetben kisebb a belőlük készített termékek áfájánál is.

Az EU 27 tagországában az általános áfakulcs 19,81 százalékos, míg a gabonaféléket 10,33 százalékos, a feldolgozott termékeket 15,12 százalékos adó terheli. Az Egyesült Királyságban, Cipruson, Máltán és Írországban ugyanakkor a gabonaágazati alapanyagok áfamentességet élveznek ("nulla" kulcsosak). Ebből kiindulva a szövetség úgy ítéli meg: Magyarországon is lenne mód arra, hogy az alapanyagok és a feldolgozott termékek áfája eltérő legyen. Ennek érdekében a szervezet a közelmúltban újabb levelet írt, ezúttal Oszkó Péter pénzügyminiszternek.