Új divat hódít az országban!

„Az ágazat jövője is veszélybe kerülhet”. Ez a félmondat volt az egyik leggyakoribb, ami az utóbbi évek mezőgazdasági híreiben felmerült, újabb és újabb ágazatok esetében. Az elmúlt néhány évben saját bevallásuk alapján kilátástalan helyzetbe kerültek a különféle zöldségeket és gyümölcsöket termelők, az állattartók, a gabonatermesztők. A lakosság közben folyamatosan felismerte annak jelentőségét, hogy fogyasztói döntéseivel, azzal, hogy mit vesz le a boltok polcairól, kifejezheti véleményét, nyomást gyakorolhat. A hírekből egyre többen értesültek a mezőgazdaság problémáiról, s megjelent az igény arra, hogy hazai, termelői ételek kerüljenek a családok polcaira. Ezek a folyamatok pedig épp ideális körülményeket teremtettek arra, hogy megjelenjenek a termelő és fogyasztó közt közvetítő, minőségi magyar árut kínáló áruházláncok. Sőt, lassan annyi lesz belőlük, hogy nem is látjuk át a kínálatot.

A szociális bolthálózat: termelőtől fogyasztóig
A mozgalom első pillérét az a szociális bolthálózat jelenti, amelyet 2008-ban a gazdák egy érdekképviseleti szervezete, a MAGOSZ hozott létre az ágazati válságokra, tüntetésekre reagálva. Eleinte vidéki bolthálózatokkal egyeztek meg, majd iskolaalma-programot szerveztek, a fővárosban pedig alkalmi piacokat tartottak. Amikor kiderült, hogy ennél többre is volna igény, elkezdték szervezni a szociális bolthálózatot: a gazdák termékeit egyébként is meglévő, bővebb termékkínálatú boltokban értékesítik. A beszállítási és a fogyasztói árat is a MAGOSZ határozza meg, így biztosítva, hogy termelő is, vásárló is jól járjon az üzlettel. A hálózatnak jelenleg 30 budapesti és 62 vidéki üzlet a tagja, a tervek szerint 200 boltig bővítik a hálózatot.

A tanyasi áruk boltja: tanyáról a lakótelepre
Alig több, mint egy hónapja nyílt meg a budapesti Havanna-lakótelepen a Tanyasi áruk boltja, a szociális bolthálózathoz hasonló okból. Alapítója, Chladek Tibor szerint a lakótelepiek szívesen vennének magyar élelmiszert, ha az nem lenne olyan drága az importhoz képest - így született meg a bolt ötlete, ahol kizárólag magyar tanyákról származó élelmiszereket kínálnak. Az árukon az Egészséges tanyasi élelmiszer védjegy szerepel, s a bizalmat erősíti, hogy az mellettük megtalálható termelőjük fotója is. A szociális boltokkal szemben a tanyasi áruk egyelőre nem kívánnak terjeszkedni: a fővárosi lakótelepen élők kiváltsága marad a most még csak Bács-Kiskun megyéből származó, védjegyes tanyasi élelmiszer.
 

Kiváló magyar áruk áruháza: a magyar minőség
A termelőtől a fogyasztóig általában hosszú lánc vezet, s számos kézen átmegy az étel, míg a földekről az asztalunkra kerül. A fenti két bolttípusban annak köszönhetők az alacsony árak, hogy ebből a folyamatból kiiktattak néhány szereplőt, s csak a termelő-kereskedő-fogyasztó hármas maradt. Nem feltétlenül ígér hasonlót a Kiváló magyar áruk áruháza, de arról biztosítanak, hogy áttekinthető lesz a teljes termékpálya az áruházak hátterében. A jövő idő nem véletlen: az első ilyen áruházat valamikor a közeljövőben nyitják meg Óbudán - a pontos időpontot az áruház mögött álló cég nem hozta nyilvánosságra. Az azonban már most tudható, hogy elsősorban hazai agrártermékek, zsűrizett hungarikumok és a Kiváló Magyar Élelmiszer címkével ellátott áruk kerülnek majd a hangsúlyozottan magyar, a tervek szerint öt év alatt több száz egységet megnyitó áruházlánc polcaira. Később akár az élelmiszerek exportjával is foglalkoznának.

Magyar termék magyar boltból program: vidéki hazafiak
Somogy megyében, a Tabi kistérségben indul útjára március végén a Magyar termék magyar boltból program, aminek a fenti kezdeményezésekhez hasonlóan az a célja, hogy megteremtse a vidéken élő gazdálkodók számára az anyagi biztonság lehetőségét. Az európai uniós támogatással megvalósuló program keretében a helyben megtermelt alapanyagok feldolgozását és értékesítését szervezik meg, munkahelyeket is teremtve ezzel. A Leader akciócsoportok a helyi boltokon keresztül szeretnék továbbadni az így előállított termékeket, így az előállított áru helyben vagy a környéken találna gazdára, a térségben tartva ezzel a pénzt, s elősegítve a lakóknak egymás támogatását.