Uniós vita a földalapú támogatás jövőjéről

A korábbi üléseken a tagállamok már bemutatták eddigi szabályozási gyakorlatukat. A bizottság most vitairatot készített, amelyben következtetéseket fogalmaz meg a 27 tagállam gyakorlata alapján, illetve négy forgatókönyvet készített, hogy miként szabályozhatnák ezt a kérdést – számolt be a Magyar Mezőgazdaság. A négy forgatókönyv közül nekünk a 4-es változat lenne megfelelő, mert ez a jelenlegi rendszerhez képest viszonylag csekélyen növelné az adminisztratív terheket, illetve viszonylag szilárd alapot adna az évenként támogatható területnagyság megállapításához.

A másik három forgatókönyvvel összefüggésben aggályaink merültek föl. Az első kettővel az a gond, hogy hatalmas tárgyévi ellenőrzéssel járna, mert minden évben külön-külön kellene megítélni, hogy szerepelhet-e egyáltalán az adott terület a támogathatók között. A harmadik változat szerint ugyan a tagállam nagy mozgásteret kapna arra nézve, hogy mit tekint támogatható területnek, saját maga fogalmazhatná meg a szempontrendszert, de félő, hogy ez a későbbi auditok során számos félreértésre adna okot.

Ezzel együtt az ülésen a négy forgatókönyv közül a harmadik került ki győztesen, a másik háromnak nagyjából azonos a támogatottsága. Az ülésen Lengyelország és Szlovákia kérte a SAPS-területek csökkentését. A kérést ellenszavazat nélkül elfogadta az irányító bizottság. Lengyelország mostantól 14 millió 135 ezer hektár, Szlovákia pedig 1 millió 835 hektár SAPS-területtel rendelkezik.

A témában a vita még a francia elnökség idején indult, amit később a csehek folytattak a közvetlen támogatásokról szóló eszmecserével. A svédek a vidékfejlesztést választották a jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) fő elemeként, a mostani spanyol elnökség pedig az agrárpiaci eszközök jövőjével kapcsolatosan fogalmazott meg kérdéseket. A vita a belga elnökség ideje alatt tovább folytatódik, a bizottság vonatkozó dokumentuma a magyar elnökség idején jelenik majd meg. A kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által az EU 2020 utáni stratégiájáról megfogalmazott dokumentuma.

A magyar álláspont egyértelmű abban a tekintetben, hogy a kohéziós politikát, illetve a közös agrárpolitikát 2020 után a stratégia szerves és fontos részeként kell szerepeltetni. Új fejlemény, hogy megjelent az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága elnökének nyilatkozata, amely sérelmezi, hogy az agrárium nem kap súlyának és jelentőségének megfelelő helyet a távlati elképzelések között. A közvetlen támogatások állandó bizottság ülésén tárgyaltak az egyes földterületek támogathatóságáról.