Végre egy jó vélemény a pártokról!

Szabó Márton, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója elmondta: élelmiszer-önrendelkezést akar a Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP), a GMO-tilalom fenntartását a Jobbik, az LMP és a Fidesz-KDNP. Mindegyik párt meghosszabbítaná a külföldiek földvásárlási moratóriumát a Civil Mozgalom (CM) kivételével, fejlesztenék a magas hozzáadott értéket teremtő ágazatokat (állattartás, kertészet, élelmiszeripar, biotermelés), támogatnák a termelői szövetkezést, az alternatív értékesítési csatornák kiépítését, a termelői közvetlen értékesítést, a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és a helyi feldolgozás fejlesztését.

A kis és közepes méretű gazdaságok kiemelt támogatását hangsúlyozza a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP - az MSZP viszont csak alkuképességüket javítaná a láncokkal szemben. A támogatások üzemméret szerinti degresszióját akarja a Jobbik, az LMP és a CM, a többi párt viszont ezt nem említi.

Egyedi vélemények is vannak: a Jobbik az EU csatlakozási szerződést vizsgálná felül a piacvédelem és a külföldiek földvásárlása ügyében; az LMP kivonná a mezőgazdasági kereskedelmet a WTO hatálya alól és a nagy kereskedelmi láncokat kötelezné a helyi termékek értékesítésére; a CM a törpebirtokok arányát korlátozná; az MSZP az SPS támogatási rendszer átvételét erőltetné továbbra is.

Szabó Márton szerint a pártprogramok fontos kérdésekkel foglalkoznak, de nem hangsúlyozzák, hogy néhány kérdésben sürgősen ki kell dolgozni a nemzeti stratégiát: ilyenek az agrárfoglalkoztatás, a nemzetközi kereskedelem (különös tekintettel a WTO-tárgyalásokra) és az agrár-környezetvédelem (szembenézve a mezőgazdaság káros környezeti hatásaival).

Az MSZP prioritásai kapcsán felvetődik, hogy nyolc éven át miért nem tettek többet értük - jegyezte meg a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója.

Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezetője ugyancsak megjegyezte, hogy az MSZP agrárcéljaival egyet lehet érteni, ám eddig is csekély mértékben valósultak meg. Hozzátette, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program például a nagyüzemi, egysíkú növénytermesztést támogatja és kevésbé az állattenyésztés korszerűsítését, ahelyett, hogy a kis- és közepes vállalkozások alkupozícióját erősítené vagy a kertészeket támogatná jobban. Tehát irányt kell váltani - mondta Tóth Péter.

A szakember szerint a Fidesz-KDNP programja sokkal közelebb van az ország, a magyar vidék szükségleteihez. A mezőgazdaságot és a vidéket, a vidék gazdaságát és helyzetét szerves, egymással összefüggő és egymásra ható elemekként tekinti ugyanis.

Nagyon fontos, hogy a helyi erőforrások hasznosítását, minél teljesebb feltárását tűzi ki célul, ez az elmúlt években háttérbe szorult - mutatott rá Tóth Péter, aki támogatja, hogy e program a sokszínű birtokstruktúrát kívánja fejleszteni és nem az egyes üzemtípusokat egymással szembeállítani.

A szakértő szerint az EU csatlakozás felülvizsgálata nem alternatíva, van ugyanis megoldás arra az egyébként szerinte is támogatandó törekvésre, hogy védjük meg hazai piacainkat és a termőföldet.

Az Agrár Európa Kft. ügyvezetője egy kicsit "keménynek" tartja a CM elképzeléseit is, ám egyetért a kisebb üzemek fokozott támogatásával, világosabb feltételrendszerben. Csak az életképes gazdaságok támogatását javasolná, meghatározva, mi is ez.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) által javasolt kereskedőházakat a rendszerváltozás első éveiben kellett volna létrehozni, a legfontosabb maradt el azóta is, a termelőket kiszolgáló, támogató infrastruktúra létrehozása, ez ma már szinte nem pótolható - mondta Tóth Péter.

 

A pártok elképzeléseiben nincs annyi irrealitás, mint várta, vannak ötletek, amelyek visszaköszönnek az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) anyagaiból - mondja az AKI főigazgatója. Udovecz Gábor szerint szimpatikus, hogy még a kis, közepes, családi gazdaságok dominanciáját hangsúlyozók is csak társulások - az értékesítés, beszerzés, feldolgozás - létrehozásával, támogatásával tartják lehetségesnek ezt.

Jónak tartja az alternatív, versengő élelmiszer-kereskedelmi lánc létrehozására irányuló javaslatot, amelyet talán az AKI vetett fel először. Pozitívnak nevezte, hogy a pártok a kis és közepes cégeket nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a feldolgozásban is ösztönöznék.

Udovecz Gábor szerint az nem derül ki a programokból, hogy a pártok miként képzelik az átmenetet a mostaniból egy majdani helyzetbe, hogyan hoznák létre a helyi termelést, feldolgozást, értékesítést, ha az élelmiszerek közel 70 százalékát a láncok forgalmazzák, illetve mit csinálnának a nagygazdaságokkal, működnének így, vagy kisebbek lennének?

Nincs szó arról sem, mi a magyar érdek az Európai Unió Közös Agrárpolitikája reformja kapcsán, hogy a versenyképesség erősítésére javításra szorul a szállítási rendszerünk, hogy az adózást az agrárterületen kezelni kéne - mondta az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója.