Mitől támad fel a magyar élelmiszeripar?

Nemzetstratégiai ügy az ország élelmiszerrel való minél magasabb fokú önellátottságára való törekvés – szögezi le az alapvetést az a tanulmány, melyet az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) fogalmazott és küldött meg az új kormány számára.

Az ügy halaszthatatlan: nincs olyan ága az élelmiszeriparnak, mely ne lenne válságban, a jövedelmezőség egyenlő a nullával, miközben a boltokban egyre több 20-40 százalék a külföldi élelmiszerek aránya. Erről leginkább a kereskedelmi láncok tehetnek, de nekik nem érdekük a hazai termék forgalmának elősegítése, ők csak a profitban érdekeltek. A fenntartható élelmiszer-termelő rendszerek, úgy helyi, mint regionális szinten, egyre inkább az eladóhelyhez közeli élelmiszer előállítás révén hozzák közelebb a termelőket és feldolgozókat a fogyasztókhoz. Ezáltal növekszik az élelmiszer előállítás folyamatának átláthatósága, így a fogyasztók bizalma is. Minél kisebb ez a távolság, annál rövidebb az ellátási és közvetítői lánc, olcsóbb a disztribúció, ezáltal a termék is, és annál nagyobb a magasabb tápértékű és megfizethető élelmiszer megszerzésének lehetősége a lakosság számára. Ez ismét mind több országban napirenden lévő téma, ahogy sürgető egy Magyar Termék-program kidolgozása is.

Az ÉFOSZ meggyőződése, hogy legsürgősebb egy közép- és hosszú távú élelmiszer-gazdasági stratégia megfogalmazása, majd a kapcsolódó támogatás- és szabályozáspolitika ehhez történő igazítása. Az élelmiszeripar számára pedig kétség kívül biztosítani kell az ágazat jelentőségének megfelelő képviseletet a kormányzati munkában.

Az élelmiszeripar bel- és külpiaci versenyképességét sújtja az állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz képest mért magas szintje. Ezért fontos az állami – adózási és adminisztratív – terhek csökkentési programjának mielőbbi elindítása. Az általános adóteher-csökkentés mellett szükség lenne az élőmunka költségének mérséklése, az élelmiszerek forgalmi adójának jelentős mérséklésére, a sajnálatos módon mind jelentősebbé váló feketekereskedelem felszámolására. Ésszerűsíteni kell az alkalmi munkavállalás feltételeit.

Az ÉFOSZ szerint felül kell vizsgálni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, melynek célkitűzései közé fel kell venni az élelmiszeripar súlyának megfelelő támogatását is. A kutatás és fejlesztés támogatása, az innováció elősegítése, az élelmiszeripar jövőbeni sikeres és eredményes növekedéséhez nélkülözhetetlen. A jelenleginél nagyobb állami szerepvállalást tartanák szükségesnek az alap- és alkalmazott kutatás tekintetében is.

Fontos a vertikális és horizontális integrációk létrehozását, működését segítő támogatási rendszer kialakítása. Állami eszközök segítségével is létre kell hozni az egész ágazatra ható érdek-képviseleti rendszert.