A vendégasztalt féltik a falusiak

Apró falu, fehérre meszelt ház, az udvaron zöld fű, hatalmas faasztalok házi kenyérrel, sajttal, tojással, gyümölccsel-zöldséggel, frissen fejt tejjel. Valahogy így néz ki a falusi vendégasztal a turista számára, de a harmonikus kép mögött bonyolult szabályozás, zavaros jogrend bújik meg. A május 15-én hatályba lépett kistermelői rendelet mindenki legnagyobb örömére lehetővé tette a kistermelőknek, hogy falusi vendégasztalon értékesítsék megtermelt árujukat. Jó részük ugyanakkor nem foglalkozik, nem is foglalkozna termékei ilyen értékesítésével, inkább eladná azt olyanoknak, akik gazdálkodást ugyan nem folytatnak, de falusi vendéglátók. A probléma csak az, hogy ők már nem kínálhatnak falusi vendégasztal szolgáltatást - ezt állítja legalábbis a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz). A jogszabályok ezen értelmezése szerint a falusi vendégasztalt csak kistermelők teríthetik meg, márpedig sok falusi szállásadó nem foglalkozik gazdálkodással, így esélye sincs arra, hogy a vendégasztalra kerülő valamennyi ételt maga termelje meg.

Korábban a falusi vendégasztalnak több lehetőséget biztosítottak a törvények. A fogalom három évvel ezelőtti bevezetésekor még ott volt a szabályok közt, hogy nem csak a szállásadók, de más magánszemélyek is kínálhatnak ilyen szolgáltatást, s ehhez semmilyen szakképesítés vagy hatósági engedély sem kell, ráadásul adómentes tevékenységnek számít. Hogy most pontosan milyen szabályok érvényesek, az a nyilatkozatok alapján felettébb zavaros. Gyüre Marianna, az Egerszalókiak Baráti Köre Egyesület és a Faluház vezetője például azt mondta a HEOL-nak: az APEH úgy tájékoztatta őket, hogy a falusi vendégasztal továbbra is működhet, de adózni kell utána. A Fatosz mindenesetre biztosra menne - a HEOL beszámolója szerint a jogszabályok újra- és újraértelmezése helyett azt szeretnék elérni, hogy a kormány állítsa vissza a 2009 végéig érvényes, s szerintük egészen addig jól működő szabályozást.