Egészségesebbé esszük magunkat

Az egy évvel korábbi, illetve a hosszabb távú átlagos fogyasztáshoz viszonyítva közölt adatokat 2008-as élelmiszerfogyasztásunkról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 675 kilogrammos egy főre eső fogyasztás nagyjából átlagosnak mondható - eszerint fejenként 1,8 kilónyi élelmiszert eszünk naponta. Az összmennyiségen belül azonban valamelyest változtak az arányok, s általában az egészséges felé mozdultak el, bár a szénhidrátbevitelünk valamivel még mindig több az optimálisnál, fehérjéből az ajánlott mennyiség 125, zsírból 165 százalékát fogyasztjuk.

Az egészséges táplálkozás arányait felvázoló élelmiszer-piramis szerint étkezéseink bázisát a gabonaféléknek, kenyérnek, tésztának kell adnia. Ezeknek a KSH adataiban a liszt és rizs felel meg, melyek fogyasztása nagyjából változatlan maradt az elmúlt években. A piramis következő szintjét a zöldségek és gyümölcsök adják. Ezek hazánkban az összes élelmiszerfogyasztás csaknem harmadát adják, 2008-ban több fogyott belőlük, bár, ahogyan azt a statisztikai hivatal megjegyzi, fogyasztásuk nagyban függ az éppen aktuális hazai terméstől. A gyümölcsök közt egyébként 80 százalékra nőtt a Magyarországon is termő fajták aránya.

Az élelmiszer-piramisban felfelé haladva a hús- és halfélék, tojás és tejtermékek - vagyis az állati eredetű élelmiszerek következnek. Ezek együttes fogyasztása csökkent 2008-ra, a húsok közt előtérbe került a soványabb húsú baromfi és nőtt a halfogyasztás, miközben sertés- és marhahúsból jóval kevesebb fogyott. A hazai tojásfogyasztás 2004 óta csökken, tejből és tejtermékekből ugyanakkor évről évre változó mennyiséget eszünk, ez 2008-ban körülbelül az átlagnak megfelelően alakult.

A piramis csúcsán foglalnak helyet a zsiradékok és az édességek. Ezekből még mindig túl sokat, viszont egyre kevesebbet fogyasztunk. Igaz, a csökkenés nem jelentős: ami a cukor- és mézfogyasztást illeti, az a 2007-es mélypontról újra növekedésnek indult. A zsiradékfogyasztást ugyanakkor továbbra is enyhén csökken, és figyelemre méltó a termékcsoporton belüli eltolódás is - miközben az állati eredetű zsiradékok, különösen a sertészsír aránya csökken, a növényi eredetű zsiradékok nyernek egyre több teret, s azon belül is az olajok stagnálása mellett margarinból fogy több. A szeszesitalok fogyasztása valamelyest visszaesett, a kategórián belül sörből és borból kevesebb, égetett szeszből több fogy.

Összességében elmondható, hogy tápanyag-fogyasztásunk még mindig jóval az optimális fölött van: 2008-ban fejenként naponta több mint 3000 kalóriát fogyasztottunk, ami 23 százalékkal több, mint az ajánlott mennyiség.