Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A világ agrárkereskedelmének egyik nagy felvevőpiaca, Oroszország néhány éve úgy döntött, kilép az importőr szerepből. Gabona-ügyben már fordítottak a mérlegen, most a húsok vannak soron: baromfiból és sertésből tíz év múlva válna önellátóvá és nagy exportőrré az ország.
A globális gazdaság és a világkereskedelem átrendezésén dolgozik már évek óta Oroszország. A korábban teljesen importfüggő állam célja, hogy a világ élelmiszerpiacának egyik legnagyobb szereplője legyen - ezeket a szavakat használta legalábbis a napokban Dmitrij Medvegyev elnök. Nem csak hogy önellátóvá teszik az országot, de jelentősen megnövelik exportjukat is, melynek célországai elsősorban a Független Államok Közössége (azaz az egykori szovjet tagállamok), Délkelet-Ázsia, a Közel-Kelet és persze az Európai Unió lesznek. Rossz hír ez nem csak azoknak az államoknak, amelyek eddig Oroszországba adták el termékeiket, de azoknak a fenti piacokra szállító exportőröknek is, akiknek rövidesen szembe kell nézniük az új, nagyon komoly konkurenciával.
Az orosz mezőgazdasági fejlesztések a következő évtizedben elsősorban az állattenyésztésről és a húsiparról fognak szólni - tette egyértelművé néhány napja Medvegyev elnök. Megteremtik a megfelelő pénzügyi, infrastrukturális és jogi alapokat a kitűzött célok eléréséhez, növelik a belső fogyasztást, versenyképessé teszik a nemesítéssel és genetikai módszerek kidolgozásával foglalkozó kutatóintézeteket. Az elnök szavai szerint tíz év múlva a mostaninál 14 százalékkal több, 3,5 millió tonna marhahúst fognak termelni az országban, 84 százalékkal több, 5,3 millió tonna sertéshúst és 78 százalékkal több, 6,2 millió tonna lesz az élő baromfi mennyisége. Azt szeretnék, hogy 2020-ra 400 ezer tonnára növekedjen a sertéshús-, 200 ezer tonnára a baromfihús-kivitel.
Valamivel óvatosabb, de még így is nagy számokat említ az orosz baromfitermelők szövetsége is. A szervezet, amit Medvegyev kért fel a tíz éves fejlesztési terv kidolgozására, úgy számolta, baromfiból 2020-ra 4,5 millió tonnás éves termelést lehet elérni - ez 2,5 millió tonnás növekedést jelentene 2009-hez képest. Az önellátás mellett ennyiből exportálni is lehet, az importot pedig akár adminisztratív eszközökkel is kormányoznák. A baromfitermelők szerint nem kevés befektetésre van szükség a célok eléréséhez: a tenyészállatokra, a takarmánygyártásra, a nagykereskedelmi piacok infrastruktúrájára is áldozni kell, fejleszteni az állatgyógyászatot, márkabolt-hálózatokat létrehozni, beiktatni a termékcsoportot a felvásárlási hálózatokba és egységes, hosszú távú vámpolitikát kidolgozni.
Nem kevés feladat és nem kevés kiadás előtt áll tehát az orosz kormányzat, de a tapasztalatok alapján megtérülnek a befektetések. A nemrégiben kiadott 2009-es orosz agráradatokból kiderül, hogy a válságos időszakban ez volt az egyetlen olyan ágazat Oroszországban, ami növekedést tudott elkönyvelni. Az import 16,6 százalékkal csökkent, s itt látható a korábbi gabona- és a mostani húsprogram hatása is: a friss és fagyasztott húsok importja 19 százalékkal a baromfihúsé 20,5 százalékkal, a tejé és tejszíné 23,5 százalékkal, a vajé 13 százalékkal volt alacsonyabb, a búzaimport kétszeresen, az árpa 4,2-szeresen, a kukorica 9,7-szeresen csökkent. Az export ezzel szemben 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül a búzakivitel másfélszeresére emelkedett 2008-hoz képest.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu