Eltörölnék a vízgazdálkodási hozzájárulást

Három kézben van jelenleg a termőföldeket a belvíztől védő, öntöző- és csatornahálózat: egy részét az állam, másikat önkormányzatok, a harmadikat a vízgazdálkodási társulatok üzemeltetik. Az állami kezelésben lévő csatornáknak ráadásul változatos az üzemeltetői köre, a lehetőségek száma így szinte végtelen. Fizetni azonban csak a vízgazdálkodási társulat által működtetett csatornák után kell, méghozzá a termőföld gazdájának, hektáronként meghatározott összeget, amelyet akár adók módjára is be lehet jelenleg hajtani.

Nógrádi Zoltán fideszes parlamenti képviselő szerint ez alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen ugyanazért a szolgáltatásért valaki fizet, valaki nem – ráadásul a hozzájárulást egyre kevesebben fizetik be, a vízgazdálkodási társulatoknak ez az összeg nem elég a stabil működésre, s hosszú távon a széttagolt rendszereket nem lehet működtetni.

A vízgazdálkodási társulatok kieső bevételeit központi forrásból pótolni fogják, az elvégzendő feladatokhoz szabva azokat. – Aki fizet, az diktál – mondta erről Nógrádi a Szegeden tartott sajtótájékoztatón, arra utalva, hogy a társulatok nem csak pénzeszközökre, de szakmai ellenőrzésre is számíthatnak. Nagyságrendileg 6-8 milliárd forintos összeget érint az intézkedés, amelyről a kisadók megszüntetéséről szóló salátatörvény részeként a jövő héten szavaz a parlament. A Szabad Föld Online kérdésére válaszolva Nógrádi hozzátette: hosszú távon arra törekszenek, hogy a csatornahálózat egységesen az állam tulajdonába kerüljön, üzemeltetését pedig kizárólag a vízgazdálkodási társulatok látnák el – ez azonban többéves folyamat végeredménye lehet.