Fejenként 34 millió a gazdáknak?

Kártérítést érdemelnek az egykori szövetkezeti parasztok, hiszen a tsz-eket az ő földjeikből, állataikkal alapították, de a ’90-es évek elején mégsem ők lettek a felosztások nyertesei. Ezt állítja Szalai József, a valamikori segesdi termelőszövetkezet tagja, akit a Somogyi Hírlap látogatott meg és faggatott ki arról, mit szeretne elérni. Szalai József azt mondja: a felosztáskor egymillió szövetkezeti gazda érdeke sérült, most 800-850 ezer akkori dolgozónak és 150-200 ezer nyugdíjasnak járna kárpótlás. Méghozzá jelenlegi vagyonértéken 34 ezer milliárd forint –ami  Magyarország csaknem három évi teljes költségvetése.

Ötmillió hektár szántó és egymillió hektár erdő után szeretnének kárpótlást kapni. A szántónak hektárja kétmilliót, az erdő hektárja tízmilliót ér, plusz a 12 ezer milliárd forintra becsült tárgyi vagyon – sorolja Szalai József. Az újságíró felhívja rá az egykori tsz-tag figyelmét: ennél jóval olcsóbban cserélnek gazdát manapság a földek. A Segesden kiszámított végösszeg tehát fejenként 43 millió forintot hozna a konyhára az egykori parasztoknak.

Szalai azért tartja jogosnak a követelést, mert az Alkotmánybíróság (AB) 10/2001-es határozata kimondja: alkotmányellenesek voltak az új szövetkezeti törvények. A kárpótlási jegyről már akkor kijelentették, hogy csak részleges jóvátételt jelent, márpedig ők teljes kártérítést szeretnének. Akár úgy is, ha emiatt az Európai Unióhoz kell fordulniuk. A segesdi gazda azt mondja: Sólyom Lászlótól már kértek személyes találkozót, de az elnöki hivatalból csak egy levél jött. Ez arról tájékoztatva őket: az AB nem tűzött ki végrehajtási időt a szövetkezeti törvények újratárgyalására, ezért nem történt mulasztás a parlament részéről. Schmitt Pálnak is írtak, de a házelnöktől a határidő lejártával sem érkezett válasz. Szalai József szerint nem maradt más választásuk, mint uniós segítségért folyamodni.