Balkáni pálinkaperpatvar készül?

 A bolgár szőlő- és bortermelők szövetsége, a Nemzeti Szőlő és Bor Kamara is úgy véli, hogy az eredetvédett nemzeti termék minősítés visszaszorítja majd a feketefőzést, és ezáltal növeli a nem túl jól álló bolgár költségvetés bevételét. A korábban lefolytatott hasonló eljárások sikerrel jártak az EU más országaiban. A kamara elnökének becslése szerint Bulgáriában az alkoholpiacon a feketetermékek aránya több mint 50%. Szintén a kamarától származó adat szerint az országban 1100 regisztrált szeszfőzde van, miközben a kis, illegális főzdék száma elérheti a húszezret is. Az eredetvédelmi eljárás jelenleg a gazdasági minisztérium szintjén jár, miután a pénzügyminisztérium áldását adta a tervezetre.

Hogy a bolgár elgondolás jó, ahhoz nem fér kétség. A probléma csak az, hogy a raki, rakia, rakija névre más uniós országokban is hallgat néhány pálinkaféleség. A görög törkölyfőzetet raki-nak hívják, s az ouzo mellett egyik nemzeti italuknak tartják – ezért valószínűleg nem fognak örülni Hellasz fiai a bolgár kezdeményezésnek. Aztán ott van Ciprus, ahol szintén kultikus ital a raki. Romániáról nem is beszélve: ott több gyümölcspárlatot is rakiu néven tartanak számon az almáétól a vegyes gyümölcséig. Abból kiindulva, hogy néhány évvel ezelőtt milyen vehemens csatát kellett vívnunk keleti szomszédunkkal pálinka–palinca ügyében, nem valószínű, hogy örülnek a bolgár ötletnek.

És ha az unió tovább bővül, újabb problémák adódhatnak. Hiszen már csak olyan csatlakozni országok vannak az EU előszobájában, amelyek mindegyikében nemzeti ital a rakia: Horvátország, Szerbia, Albánia, Macedónia, Törökország, Bosznia, Montenegro – főzik almából, szilvából, törkölyből, aztán barackból, cseresznyéből, no meg fügéből és birsalmából is… Komoly dolguk lesz ezen országok eredetvédelmi lobbistáinak az elkövetkező években. Ahogy azoknak is, akik rakiaturizmusra vetemednek, és végig kívánják kóstolni az össz-balkáni rakiakínálatot. (Képünk a therakiasite.blogspot.com honlapról származik.)