Ez múlik néhány ezer forinton!

Évről-évre csökken a fémzárolt vetőmag-felhasználás, legutóbb alig érte el 25 százalékot, holott néhány éve még 50 százalékon álltunk, ami elfogadható arány. A jelenlegi helyzet önmagában alacsonyabb terméshozamhoz és a terményminőség romlásához vezet. Éppen ezért az agrártárca, - mármint a vidékfejlesztési - arra biztat mindenkit, hogy fémzárolt vetőmagot használjon az őszi vetéseknél.

A minőségi és gazdaságos növénytermesztés alapja a megfelelő fajta- és vetőmaghasználat, s ennek része az államilag ellenőrzött vetőmag. Fémzárolt vetőmagnál ismert a vetőmag származási helye és használati értéke (garantált tisztaság, csírázóképesség, ezer-szemtömeg). A fémzárolt vetőmagok használata a gazdálkodóknál többlettermést, vagy jobb minőségű és a felvásárlók által keresettebb terményt, racionálisabb műtrágya és növényvédő-szer felhasználást, egészségesebb élelmiszer- és takarmány előállítást tesz lehetővé. A fagy- és szárazságtűrő rezisztens fajták használatával nő a termésbiztonság, a környezetkímélő technológiák kisebb kockázattal alkalmazhatók.

A genetikai felújítást mellőző, ellenőrizetlen és évről-évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez. A visszavetett, olcsóbb mag faj- és fajtatisztasága nem garantált, hiszen a vetőmag előállításnál nagy szakértelmet feltételező szelekció nem történik meg. A fajtakevert magoknál minőségre, érési időre, betegség fogékonyságra heterogén állomány fejlődik, melynek kezelése nehézzé teszi a termesztést és az áruértékesítést. A nem ellenőrzött, rossz minőségű mag vetése azt a kockázatot hordozza, hogy a terményben lévő betegségek és magfertőzések aránya nő, a töppedt szemek száma magasabb lesz, emiatt a gabona hektoliter súlya alacsony, a csírázó képessége és a biológiai értéke gyenge. A saját gazdaságban megtermelt vetőmag használata tehát nem jelent megtakarítást a gazdálkodó számára.