Éhezni fog Románia?

Ha ez igaz, akkor nagy baj van. Ráadásul egy nagy, összetett baj. Ugyanis a drágulás több másik jelenséggel társul, illetve fog társulni szomszédunkban. Még áprilisban történt, hogy a pénzszakma nemzetközi szakemberi megállapították: Románia az Európai Unió legszegényebb országa lett, sikerült megelőznie Lettországot és Bulgáriát – helyesen mondva: sikerült lemaradnia. Ami azért nem is olyan egyszerű, ismerve a lett és a bolgár viszonyokat. Ennek a sereghajtóságnak pedig igen erős demoralizáló hatása van a közösségre, mondhatni az ország egész lakosságára. Az pedig könnyen kikövetkeztethető, hogy ha egy teljes országnak rossz a hangulata, hát ott vajmi kevéske esélye van a gazdasági fellendülésnek. Áprilisban 4,8%-os volt az infláció – most 7,7%. A 2010-es célkitűzés 3,5% volt.

Második sokk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) nyélbe ütött szerződést követő júniusi megszorító csomag volt. Elbocsátások tömkelege, fizetések, nyugdíjak és egyéb ellátások mérséklése – ezek mind csökkentették a vásárlóerőt. Emellett pedig beindult egy drágulási folyamat, amiatt, hogy a 19%-os áfát 24%-osra emelték. Ennek a hatása nem egy nap alatt érződik a gazdaságban, néhány hónap múltán is produkálhat áremelkedést.

Ahogy Európa-szerte, úgy Romániában is tönkretette a termés nagy részét a szeszélyes időjárás, és ezért élelmiszer-behozatalra szorul az ország. Az import termék pedig idén drágább, mint általában megszoktuk, ugyanis jóval nagyobb a kereslet a sok országra jellemző terméskiesés miatt. A román belföldi nyersanyagok pedig másfélszeresükre, de bizonyos esetekben három-négyszeresükre drágultak, ebből pedig nyilván nem lehet előállítani egyre olcsóbb élelmiszert.

De tovább is van!

Október 20-án a román képviselőház megszavazott két törvénymódosítást. Egyik szerint az alapvető élelmiszerek – kenyér, hús, olaj és cukor – áfája 5 százalékra csökken (a másik a 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentessé válásáról szólt). Mint kiderült: tévedésből adták áldásukat a jogszabály-módosításra a honatyák. Traian Basescu elnök azt mondta erről: midőn aláírásra kerül hozzá a törvény, ő az ország érdekeit fogja szem előtt tartani. Ez körülbelül azt jelenti, hogy nem fogja aláírni. Persze késő a bánat. Az IMF fintorog – a statisztikái szerint Romániában a vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai össztermék 6%-kal kevesebb, mint 2008-ban: 11 869 amerikai dollár. Az áfacsökkentés hírének nemzetközi hatása pedig az, hogy a román pénz, a lej egyre gyengül az euróval – s minden egyéb meghatározó pénznemmel – szemben.

Hogy ténylegesen megtörténik-e a drasztikus drágulás, amiről Viorel Matei beszélt? Lássuk, mi a véleménye erről Valeriu Tabara úrnak, a román agrárminiszternek. Október 6-án, egy mezőgazdasági vásár megnyitóján kijelentette: nyolc-tíz százalékkal nőhet a közeljövőben az alapélelmiszerek ára. Később, október 19-én már azt mondta a Mediafax hírügynökségnek, hogy az élelmiszerek árát éppen csökkenteni is lehetne, ha a kereskedők és az áruházak csökkentenék a termelőkre szabott díjakat.

Ami biztos, az csak a már megtörtént és mérhető. A román Nemzeti Statisztikai Intézet adatai szerint 2010 első kilenc hónapjában az élelmiszerek 3,87, a nem élelmiszer jellegű termékek 8,44, a szolgáltatások pedig átlagosan 5,47 százalékkal emelkedtek. Az október 27-i bizalmatlansági indítvány elbukott, a román kormány maradt. Hogy meddig, hogyan, valamint mekkora és ki által fizetendő (élelmiszer)áron, arra fogadni nem mernék. De azt tudom, hogy huszonéve ételjegyes-fejadagos idők jártak arrafelé, amit pedig épeszű ember nem kívánhat újra sem magának, sem honfitársainak.