Öngólt lőtt Európa a tyúkjainak

Megoldhatatlannak tűnő feladatokkal küzdenek magyar a tojástermelők. A belföldi fogyasztás folyamatosan csökken, az EU-s állatjóléti elvárások végrehajtása beruházást igényel és növeli az előállítási költségeket, a nagy kereskedelmi láncok pedig kemény feltételeket diktálnak – derült ki a siófoki Tojás Napja alkalmából rendezett szakmai konferencián.

A baromfiágazaton belül a tojástermelés az EU-csatlakozás nagy vesztese lett: 2009-hez képest ebben az évben augusztusig 600 ezerrel kevesebb tyúkot telepítettek, ami bő negyednyivel kisebb állományt jelent. A magyar tojás helyét az utóbbi időben egyre inkább az importtermékek veszik át, de kétségtelen az is, hogy a csökkenés egy része a belső fogyasztás mérséklődéséből fakad – a KSH adatai szerint az egy főre jutó fogyasztás a 2005-ös 280 darabról 2009-re fokozatosan 261 darabra csökkent.

„Alig több mint egy évünk van hátra, hogy teljesítsük az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelvében meghatározott feltételeket, azaz hogy átalakítsuk a hagyományos ketreces tartást. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan helyzet elé állít sok termelőt” – vélik a BTT szakemberei. Az átalakítás részben beruházásigényes, részben termeléskiesést jelent, ami nemcsak azért probléma, mert költséges, hanem azért is, mert az átmeneti tojáshiány tovább növelheti az importot.

A szakemberek példaként említik Németországot. Ott elegendő belföldi tojás hiányában előbb fölfutott a lengyel, szlovák és litván import, majd némiképp magához tért az ágazat – ám az árban ott is nehéz elismertetni az új előírások miatti költségeket. Tanulságos az is, hogy a német termelők egy része az átalakítás helyett kivitte a termelést a lazább szabályokat alkalmazó Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy az állatjóléti intézkedések bevezetésével Németország munkahelyeket vesztett, saját, mesterségesen megdrágított termelésének állított olcsó konkurenciát, miközben az állatok életminősége Ukrajnában semmit sem javult. Mindeközben félő, hogy a korábbi német exportot Magyarországra zúdítják a már említett országok.

„A Baromfi Termék Tanács a kormányváltás után a lehető leghamarabb átadta az új kormánynak azt a 15 pontos stratégiai anyagot, amely a több ezer embernek munkát adó ágazat piacának és kapacitásának védelmét szolgálja” – nyilatkozta Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Ebben a termelők javasolják az áruházláncok megregulázását és a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés bevezetését az importtermékek esetén.