Egyeztetnek a hungarikum-törvényről

Január 10-ig tart a társadalmi egyeztetés szakasza a hungarikum-törvénnyel kapcsolatban – tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tárca honlapján már megtalálható az a javaslat, amihez várják a társadalmi szervezetek véleményeit. Ez már tartalmazza azt a szerkezetet, amiben az Országgyűlés a hungarikumok kiválasztását elképzeli. A felső szintű koordinációra egy 13 tagú Hungarikum Nemzeti Bizottságot (HNB) hoznának létre. Ez a testület, melynek tagjait a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal és a határon túli szervezetek delegálnák, önálló hatáskörben dönthetne a nemzeti értékek nemzeti kinccsé, illetve hungarikummá nyilvánításáról.

A felvázolt struktúra alapvetően alulról építkezik, és széles társadalmi körnek biztosít beleszólást. A települések Települési Értéktár Bizottságokat hozhatnak létre, itt összegyűjtve helyi értékeiket. A listát aztán továbbítják a megyei önkormányzatok által létrehozott Megyei Értéktár Bizottságoknak, melyeknek a koordináción kívül feladata a korábban össze nem gyűjtött, illetve nem településekhez kötődő megyei értékek összegyűjtése is. Az újabb lista aztán az egyes miniszterek által összeállított ágazati értékekkel együtt bekerülhet a Magyar Értéktárba, melyet a HNB összesít és gondoz. A Magyar Értéktárnak automatikusan részét képezik az egyes állami szervek nyilvántartásában szereplő nemzeti értékek, az európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek, de bekerülhetnek a határon túli magyar közösségek nemzeti értékei is.

A nemzeti érték ugyanakkor nem egyenlő a hungarikummal. A Magyar Értéktárból már nem akárki, kizárólag a HNB választhatja ki azokat az értékeket, amik jogosultak a magasabb presztízst jelentő hungarikum vagy nemzeti kincs megnevezésre. Erre javaslatot ugyanakkor többen is tehetnek: a HNB tagjain kívül a települési és megyei értéktár bizottságok, egyes állami szervek, egyházak, társadalmi szervezetek és csoportosulások, de még a határon túli magyar nemzeti kisebbségek csoportosulásai is – magánszemélyek viszont nem. A törvényjavaslat arra is kitér, hogy természetes vagy jogi személy, cég, társaság nem lehet hungarikum – más kizáró rendelkezés ugyanakkor egyelőre nincs, így a hungarikumok körének látszólag tényleg csak a fantázia, illetve a vidékfejlesztési miniszter vezette HNB szabhat határt.

A javaslat szól egy hungarikum tanúsító védjegyről is – ennek viselésére, illetve a hungarikum jelző használatára csak az lesz jogosult a jövőben, ami bekerült a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe. Erről a hungarikum-leltárról egyébként a javaslat szerint a HNB-nek tájékoztató jellegű honlapot is kell működtetnie, és feladatai közé tartozik az is, hogy pályázatokat írjon ki a különböző értéktárakban szereplő nemzeti értékek, a nemzeti kincsek és a hungarikumok megőrzésére, fenntartására, fejlesztésére, megismertetésére, védelmére, valamint a termékek hazai és nemzetközi piaci bevezetésére vonatkozóan.