Fazekastól kérnek segítséget a vízzel küzdő halászok

Elő kellett venni a régen alkalmazott, kicsi halászati eszközöket is, máskülönben az ország tavainak nagy részén nem lehetett volna a karácsonyra szánt halat becserkészni. Holott ez a legnagyobb szezon, a fejenként évente elfogyasztott négy kiló hal fele-kétharmada ilyenkor fogy el. Egyetlen halász sem engedheti meg, hogy e lehetőséget kihagyja.

– Egész évben mentek a szivattyúk, ugyanis nincs hová leengedni a vizet: a csatornák, a folyók megteltek, csak a drága gázolaj fogy, a vízszint alig – panaszolja Lévai Ferenc, az 1100 hektáron gazdálkodó Aranyponty Zrt. tulajdonosa a Fejér megyei Rétimajorban. A laikus ember azt gondolná, hogy ha sok a víz, az biztos jót tett a halaknak. Pedig a helyzet egészen más: az aszály kisebb gondot okoz, mint az idei özönvíz. Esőből sok volt, de hőből kevés.

– A hal pontosan úgy viselkedett, mint a szőlő: az idén a tőkékről csak gyenge minőségű fürtöket lehetett szedni, kevés volt a napfény, a meleg, így alacsony lett a cukortartalma is. A halaknak is meleg víz kell, hogy táplálkozzanak és gyarapodjanak. Az időjárás miatt nagyjából 15, de inkább 20 százalékkal kevesebb lett a haltermés a tavakban. A halászat évente 20-25 milliárd forintot termel, az idén 3-5 milliárdos a kiesés. Emellett a kiadások is rendkívüliek. Sok tógazdának egyszerűen elmosta az áradat a tavait, másoknak gátakat, utakat kell folyamatosan javítaniuk, a mesterséges vízelvezetés költségeiről nem is szólva. Ezért kérik a halászok Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől, hogy engedje el az idei és a jövő évi vízszolgáltatási díjakat.

Lényegében a fél ország vízben áll, tavaink víztározók is egyben, ráadásul túlcsordulnak, és még ezért fizessünk is? – teszik fel a költői kérdést a halászok. Az elemi kár jelentős volt eddig is, de a java még hátra van: a tavakat nem lehet leengedni, a halat kihalászni. Itt a kemény fagy, és félő, hogy a sekély tavakban oxigénhiány lép fel, aminek következtében a halak elpusztulnak. Ezért lékeket kell vágni, folyamatosan levegőztetni kell a vizet, ami újabb pénzbe kerül. A kint maradt állomány is gondot okoz, ugyanis nem lesz hová tenni a jövő évre szánt növendék halat, a tavakban kevert lesz az állomány, ami nem kedvez a termelésnek. Ez Lévai szerint olyan, mint idén a napraforgó és a kukorica: a földeken a víz miatt késett az érés és a betakarítás, a növény kint maradt a földeken, emiatt nem lehetett szántani, vetni. A tavaknál is ez a helyzet: nem lehet a vizet leengedni, lehalászni, a tavak medrét kifagyasztani, meszezni, majd tavasszal újra felengedni és telepíteni. Ez halegészségügyi és termeléstechnológiai szempontból is hátrány, mely milliárdos nagyságrendű kárral fenyeget.

Ráadásul ettől az évtől kezdve a halászok nem vehetnek részt az agrár-környezetgazdálkodási programban, így további 2,5 milliárd forinttól estek el. Jó hír viszont, hogy ezen a karácsonyon csak magyar édesvízi hal kerül az üzletekbe, ugyanis a környező országokban is gyenge volt a termés. Olyannyira, hogy megfordult a trend: most mi szállítunk a cseh, német és román piacokra.

Lévai Ferenc szerint az árak maradtak a tavalyi szinten: a fogyasztás 85 százalékát kitevő ponty kilója 700-800 forintba kerül. Legfeljebb az ünnep előtti két-három napban lehet majd mesterségesen nyomott árakkal találkozni. A tógazdaságok telephelyein viszont 600 forint körüli áron mérik egész évben a pontyot.