Különbség a teljesen magyar és magyar között

A vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült a magyar termékről szóló rendelet, most a társtárcák, illetve a társadalmi egyeztetés következik, de még ebben az évben elfogadhatja a kabinet, így januárban hatályba is léphet a jogszabály – jelentette be Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár.

A jogszabály nem kevesebbre vállalkozik, minthogy meghatározza, hogy mi is a magyar termék. Ezt úgy oldották meg a jogszabály-alkotók, hogy két kategóriát alkottak: 100 százalékban magyar az a termék, melyben maximum 5 százalék a külföld alapanyag – ez a tömegarányra vonatkozik –, magyar termék az, mely itthon készült, de az előbbinél nagyobb arányban található benne nem magyar alapanyag.

Az így előállított termék gyártója kérheti a minősítést, azt követően pedig használhatja a „magyar termék” minősítést, logót, feliratot. Ebből következik, hogy más termelő, más termékére ezt az elnevezést, de a címert, a trikolórt, a zászlót, a feliratot nem alkalmazhatja. Igaz, ma akad olyan terméknépszerűsítő felirat, mely hasonlít a tervezett minősítő jegyhez, azok használatát azonban szabályozni fogja a rendelet.

Az államtitkár szerint a jogszabály átmeneti időt ad majd arra, hogy a meglévő – a rendelet ellentétes – feliratokat, jelöléseket tartalmazó csomagolóanyagokat a gyártók még kifuttassák, azt követően azonban csak az új rend szerint lehet használni a „magyar termék” el- és megnevezést.

Hogy mekkora a kavarodás ebben a hazai piacon, arra találomra kiválogattunk néhányat a több mint tucatnyi védjegyből.