Nem minden magyar, ami annak látszik!

Jogszabályban definiálná a vidékfejlesztési tárca, hogy pontosan mi is számít magyar élelmiszernek és azt is, hogy az elnevezést használó gyártóknak milyen feltételeknek kell megfelelnie. Ezzel elsősorban a magyarországi alapanyag-előállítást, vagyis az állattenyésztést segítené a készülő magyar termék rendelet - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Az államtitkár elmondása szerint 2011 első negyedévére várható, hogy végre a parlament elé kerül az élelmiszerekről szóló hungarikumtörvény. A VM által többször átdolgozott tervezet utolsó változata jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jóváhagyására vár. Szintén a jövő évre csúszik az állatorvosi kamaráról szóló új jogszabály elkészítése és benyújtása, valamint az állatvédelmi törvény módosítása is. Utóbbiban főként az állatvédelmi bírságok összegének növelését és helyszíni behajthatóvá tételét szeretné elérni a minisztérium. Módosítanák a kistermelői élelmiszer-előállítással kapcsolatos rendeletet is, főképp az adminisztráció egyszerűsítésének céljával.

Emlékezetes, hogy 2008-ban, a termelői demonstrációk hatására kezdődött élelmiszer-ipari termékpályakódex kidolgozásakor már töréspont volt a vitában még az alapvetően egy oldalon álló termelők és feldolgozók között is, hogy pontosan mi számít magyar terméknek. Főként a húsipari gyártó cégek, de az egyéb import alapanyagokat felhasználó élelmiszer-feldolgozók érdekképviseletei is alapanyaghiányra hivatkozva tiltakoztak az ellen, hogy a kódexben a csak Magyarországon előállított alapanyagokból gyártott termék minősüljön magyarnak.

Várhatóan még idén megjelenhet az új szabályozás, már csak a miniszter aláírására vár. Tisztázásra vár, hogy a hazánkban nem előállítható gyümölcsök, fűszerek felhasználásával, de Magyarországon készülő termék milyen besorolást kaphat majd. Az utóbbi időben a boltokban megszaporodó nemzetiszín jelölésű termékek egy része biztosan le kell mondjon a reklám e módjáról, és az is kérdéses, hogy ha egy tradicionális magyar márka veszít emiatt belpiaci pozíciót, akkor eléri-e célját a tervezett szabályozás.