Uniós támogatásból szennyeznének?

Európai Uniós támogatással, 20 millió eurós befektetéssel épül sertéstelep a Komárom-Esztergom megyei Környén. A telepen évente 100 ezer hízósertést és 140 ezer malacot lesz képes felnevelni. Tekintettel az egyre csökkenő állatállományra, ez akár jó hír is lehetne, ám a Környe közelében élők és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSz) szerint a telep körül bőven akad szabálytalanság és tisztázatlan ügy – állítják: az építkezés és a tervezett működés több szabályt is sért.

A helyiek többek közt amiatt aggódnak, hogy a telep nincs megfelelő távolságra a házaiktól. Míg a törvényi előírás szerint 500-1000 méteres távolságot kellene tartani a telepen keletkező szagok miatt, Környén 21 ház található 300 méteren belül, de további épületek is akadnak a telep 1000 méteres környezetében. Több aggályt felvet a telepen keletkező hatalmas mennyiségű trágya tárolásának kérdése is. A nagyméretű telepen annyi trágya keletkezne évente, aminek elhelyezéséhez az MTVSz szerint legalább 1400 hektáros földterület kell, de akár ennek többszörösére is szükség lehet. A helyiek ugyanakkor nem szívesen engednék meg, hogy a telepet építő holland tulajdonosok az ő földjeiken tárolják a trágyát.

A tárolás kapcsán egyébként is felmerül a környezetszennyezés problémája. A sertéstelepen a tervek szerint hígtrágyás technológiát fognak alkalmazni, ami ekkora mértékben veszélyes lehet a természetre. Környe térsége nitrátérzékeny terület, aminek az élővilágában komoly kárt tehet a hígtrágya. Karsztvízbázis is található itt, ami a környék ivóvíz-ellátásának egy részét is biztosítja, s ráadásul itt fekszik a kiemelten védett tatai Öreg-tavat tápláló egyik patak vízgyűjtő területe is. A helyzetet nehezíti, hogy a helybeliek nem állnak szóba a telepet építő holland tulajdonossal, mióta kiderült: idén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal már megbüntette őket túlzott trágyakihelyezés miatt. A tiltakozások miatt felfüggesztették a telep istállóinak építési engedélyét, de az építkezés nem állt le.

Az MTVSz ugyanakkor azt reméli: a nemrégiben Újlengyelben történt hasonló eset után a környei beruházást is sikerül leállíttatni. – Felmerül a kérdés, hogy miként lehet fontosabb egy külföldi befektetői érdek, mint az ökológia egyensúly és a területen élő emberek érdeke? Érdemes lenne végre a rövid távú anyagi haszon helyett hosszú távú, mindenki számára előnyös és a környezetet kevésbé terhelő fejlesztéseket előnyben részesíteni. Ebbe azonban semmiképpen nem illik bele egy érzékeny területre tervezett, rendkívül szennyező technológiát használó, hatalmas méretű, külföldi befektető által tervezett sertéstelep" – nyilatkozta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.