Csodára képes a délibábos fóliasátor

Nyolc-tízszeres termésmennyiséget lehet elérni fűszerpaprikából, ha a megfelelő fajtákat fűtetlen fóliasátorban termesztik – hangzott el egy Szegeden tartott konferencián. A hideg fóliás fűszerpaprika-termesztésre vonatkozó kutatások még a kilencvenes években indultak, azonban pénzhiány miatt a kutatók nagy kihagyásokkal tudtak csak dolgozni. A közelmúltban egy határon átívelő együttműködésre kiírt pályázat kapcsán jutott pénzhez a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft., így román partnerekkel együtt tudták vizsgálni a már meglévő fajták tulajdonságait.

Már többször írtunk róla, hogy a magyar fűszerpaprika-termesztés a rendszerváltás után zuhanórepülésbe kezdett a kínai és a dél-amerikai konkurenciának köszönhetően. Somogyi György szegedi kutató nevéhez köthető az a gondolat, hogy ebből a helyzetből a hideg fóliás technológia elterjesztése lehet a kiút. Ehhez azonban direkt erre a célra kifejlesztett fajtákra volt szükség – márpedig új fajták kialakítása és elismertetése sok időt vesz igénybe. Ma három ilyen fajta áll a termelők rendelkezésére, és további kettő vár elismerésre.

Miért éri meg fólia alatt termelni a fűszerpaprikát? Először is a termelő nincs annyira kiszolgáltatva az elemeknek, mint a szabadföldi termesztés esetében. Hamarabb lehet szedni a termést, és egészen novemberig ki lehet húzni a szüretet. A növényeket magasra lehet növelni, így a kísérleti parcellákról tövenként másfél kiló termést szüreteltek, de nem volt ritka a három kiló sem.

A beltartalmi vizsgálatok alapján a fóliás paprikában több a színanyag és az antioxidáns, vagyis alapvetően jobb minőségű, mint a szabadföldi. Bár a fóliasátor többletköltséget jelent, de a nyolc-tízszeres termés vélhetően kompenzálja a beruházást. Ugyanakkor az új fajták rendelkeznek gyermekbetegségekkel is: például eltérő szárítási technológiákat igényelnek.

A fóliás paprika az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert: a termelők tapasztalatai is jobbára pozitívak, ami azért nem mindegy, mert az új fajták értékesítésében érdekelt kutatók hajlamosak a portékájukat túldicsérni. Molnár Albert, a termeléssel és feldolgozással egyaránt foglalkozó Paprikamolnár Kft. tulajdonosa megerősítette, hogy a fóliás fajták, amelyeket hat-nyolc éve termesztenek, valóban hozzák a jó eredményeket. Ugyanakkor feldolgozóként csak korlátozott mértékben tud felvásárolni korai szedésű, így értelemszerűen drágább alapanyagot. Problémaként még az egyik legnépszerűbb fóliás fajtának, a Délibábnak egy furcsa tulajdonságát említi: a termőterülettől függően nagyon nagy ingadozást mutat a kapszaicin-tartalma (ez a paprika csípősségét okozó anyag). Vagyis még a termelő sem tudhatja előre, hogy mennyire csípős a paprikája. Ez oda is vezethet, hogy a beszállított terményt a feldolgozók visszautasítják, mert ez a tulajdonság a fogyasztónak sem egészen mindegy. Ezt a hibát valószínűleg a későbbi fóliás hibridek kiküszöbölik majd. A fejlesztések ezúttal jó irányba folynak: a Paprikamolnár termelésének már 15 százalékát fóliás paprika teszi ki.