Ez az év is durván indul

A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. Már biztos, hogy kipusztult 200 ezer hektárnyi őszi vetés, azaz ennyi repce, őszi árpa és főként búza fulladt – szó szerint – a belvízbe az utóbbi hetekben. Ezt a tételt növeli – bár számszerűsíteni még nem lehet pontosan – több milliárddal, hogy legalább 740 ezer hektár föld ázott át annyira, hogy a következő hónapokban sem lehet megművelni – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.

Gazdanet2011. 01. 20. csütörtök2011. 01. 20.

Kép: OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ez az év is durván indul
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az elöntések, belvizek miatt a Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. 200 ezer hektárnyi búza, repce és más kalászos veteménye pusztult el. A gazdálkodók hiába szántottak, vetettek, műtrágyáztak az ősz folyamán, a befektetett pénzüket elvitte a víz – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Nem ilyen látványos, de további százmilliókra rúg az a felesleges költség, melyet az őszi talajművelésre, szántásra, lazításra fordítottak, s a tavaszi vetéseket készítette elő. Most a tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta azokat, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajművelést, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni.

Emiatt úgy lehet számolni, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar mezőgazdasági területből ebben az évben tavasszal legalább egymillióval nem lehet mit kezdeni. Tavasz végén – amennyiben addigra kiszáradnak a talajok – még lehet valamennyit hasznosítani ezekből zöldtrágya növények vetésével, majd beszántásával, de ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, a talaj szerkezetét viszont jelentősen javíthatja. Ahol nem ennyire rossz a helyzet ott a termelők például kukoricát, napraforgót, rövidebb tenyészidejű burgonyát, cirkot, tavaszi árpát és borsót vethetnek, feltéve, ha azt lehetővé teszi a növény-egészségügyi, piaci helyzet.
15 milliárd forint kárral indul az év – állítja a Magyar Agrárkamara

A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. Már biztos, hogy kipusztult 200 ezer hektárnyi őszi vetés, azaz ennyi repce, őszi árpa és főként búza fulladt – szó szerint – a belvízbe az utóbbi hetekben. Ezt a tételt növeli – bár számszerűsíteni még nem lehet pontosan – több milliárddal, hogy legalább 740 ezer hektár föld ázott át annyira, hogy a következő hónapokban sem lehet megművelni – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.

Az elöntések, belvizek miatt a Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakértői becslése szerint eddig megközelítően 15 milliárd forint kár érte az agrárgazdaságot a belvíz miatt. 200 ezer hektárnyi búza, repce és más kalászos veteménye pusztult el. A gazdálkodók hiába szántottak, vetettek, műtrágyáztak az ősz folyamán, a befektetett pénzüket elvitte a víz – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében. Nem ilyen látványos, de további százmilliókra rúg az a felesleges költség, melyet az őszi talajművelésre, szántásra, lazításra fordítottak, s a tavaszi vetéseket készítette elő. Most a tartós vízborítás tömörítette a talajt, kilúgozta azokat, szerkezete romlott, a talajélet nullára csökkent, s ha tavasszal vissza is húzódik a víz, ott újra kell végezni a talajművelést, a tápanyagellátást pótolni kell. Vagyis ilyen földbe nem lehet azonnal vetni, ha mégis, nem lehet tőle nagy termést várni.

 

Emiatt úgy lehet számolni, hogy a 4,5 millió hektárnyi magyar mezőgazdasági területből ebben az évben tavasszal legalább egymillióval nem lehet mit kezdeni. Tavasz végén – amennyiben addigra kiszáradnak a talajok – még lehet valamennyit hasznosítani ezekből zöldtrágya növények vetésével, majd beszántásával, de ez bevételt nem hoz a gazdálkodóknak, a talaj szerkezetét viszont jelentősen javíthatja. Ahol nem ennyire rossz a helyzet ott a termelők például kukoricát, napraforgót, rövidebb tenyészidejű burgonyát, cirkot, tavaszi árpát és borsót vethetnek, feltéve, ha azt lehetővé teszi a növény-egészségügyi, piaci helyzet.
életveszélyes, a mindenáron való hasznosítás pedig a „talajgyógyítás” helyett rendkívül kockázatos.

A Békés megyei kamara a problémák miatt javasolja, hogy a Magyar Agrárkamara minél előbb kezdeményezze:
Az AKG programban résztvevők esetében a vetésváltás és a vis maior (5 év alatt háromszor lehetséges) kérdés megnyugtató rendezését.
A vetésváltás betartásának lehetősége a HMKÁ betartásánál is kérdéses, tehát itt is kezdeményezni kellene a módosítást.
A mezőgazdasági biztosítási- és agrárkár-enyhítési rendszer új feltételekkel történő kialakítását.
A gázolaj felhasználáshoz kapcsolódó jövedéki adóvisszatérítés normatív támogatások közé történő beemelését.

Ezek is érdekelhetnek