Veszélyeket rejt az uniós élelmiszerbiztonsági rendszer

A hazai ellátás biztosításához szükség van az importra, ugyanis az állatállomány egy része – különösen a sertésszám – leépült, behozatal nélkül a hazai tenyésztés nem lenne elég. Mindezért fejleszteni kell az állattenyésztést, ehhez hosszú távú programot kell készíteni és végrehajtani – hangsúlyozza a MOSZ.

Az érdekképviselet szerint a hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az import termékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód, el kell fogadnunk a helyi hatóságok tanúsítási rendszerét. Ebből fakadóan a fogyasztók – eredményes hatósági ellenőrzés hiányában – egyre kiszolgáltatottabbak, elég csak a közelmúlt melanin, BSE, guargumi, és dioxin eseteire gondolni. A szúrópróbaszerű ellenőrzések nem kellő hatékonyságúak, a botrányok kirobbanását követően elrendelt fokozott ellenőrzések pedig megkésettek.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxin botrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját – a mebih.hu-n egy cég nevét (Harles & Jentsch) találta meg a szabadföld.hu -, hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag - előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba – és ezen keresztül közvetve az élelmiszerekbe?

Tudható – e pontosan, hogy az ezen cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra? Ezt azért is jó volna tudni, mert sertés és szarvasmarha takarmányokba is jutott a mérgező anyagból, Magyarország pedig jelentős mennyiségű húst és tejet importál.

Tisztába kellene tenni a termékek származásáról szóló szabályozást is, ma ugyanis vásárló legyen a talpán, aki bizton tudja, hogy az az élelmiszer, melyet megvásárol, a világ mely részéről származó alapanyagokból tevődik össze, ki és hol gyártotta. Ezen lehetne segíteni. Például úgy, hogy állami felügyelet alatt bevezetjük az „EREDETI MAGYAR ÉLELMISZER” jelölést, melyről éppen most készít törvényt a parlament.