Nem lesz súlya a dinnyének

Amellett, hogy a dinnye a leginkább exportképes zöldségünk (a termés 60 százaléka megy külföldre), 10 milliárd forinttal részesedik abból a 200 milliárd forintra rúgó elsődleges termékmennyiségből, amit a hazai zöldség-gyümölcs ágazat képvisel – tudtuk meg Mártonffy Bélától, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökétől.

A dinnyetermesztés rendkívül nagy szélsőségeket mutat országszerte mind a felületet, mind a mennyiséget tekintve. Az elmúlt tíz évben megesett, hogy az össztermés a 250 ezer tonnát közelítette, de volt olyan esztendő is, hogy a 100 ezret is alig haladta meg. Ami arra utal, hogy nem alakult ki állandó és megbízható termesztéstechnológiai és piaci háttér az ágazatban (és sajnos az időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak). A termőfelület a 2004-es 11500 hektáros csúcs óta folyamatosan csökken, és az idén az előrejelzések alapján az utóbbi tíz év átlagában a legkevesebb, mindössze 4600 hektár lesz az a felület, amelyen dinnyét termesztenek.

Mártonffy Béla szerint minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ezt a piacot megtartsuk, sőt megerősítsük. Lehet, hogy a tízezer hektár soknak bizonyulna, a 7-8 ezer azonban reális elvárás. Vagyis csaknem duplájára kellene növelni a mostani területet. Már csak azért is, mert bőven vannak irigyelt erősségei a magyar dinnyetermesztőknek, amit föltétlenül ki kell használni – hívta föl a figyelmet Sándor László, a Nunhems Hungary Holland Vetőmag-termesztési és Forgalmazási Kft. dinnye-termékfelelőse. Ilyen a jó talaj és a bőséges öntözővíz. De előnyt kovácsolhatunk Magyarország földrajzi fekvéséből is, ugyanis a 370 forintos gázolajár mellett nem mindegy, hogy milyen messziről érkezik a dinnye. Márpedig Németország, Lengyelország, a skandináv államok (a hagyományos dinnyeimportőrök) nyilvánvalóan közelebb vannak hazánkhoz, mint a (konkurens) mediterrán országokhoz. (Ráadásul ebbéli adottságunkban senki nem veszélyeztet minket, hiszen tőlünk északabbra már nem terem meg a dinnye.) Biztató az is, hogy vannak újabb érdeklődők Anglia, Franciaország és a Benelux államok „személyében”, ugyanakkor belföldön is élénkül a kereslet.

Ámde nemcsak a görögdinnyében, hanem a sárgában is nagy piaci lehetőségek vannak, sőt adott esetben még nagyobbak is – mondta Sándor László. Tíz év átlagában a teljes dinnyetermésnek nem egészen egy százaléka volt az a sárgadinnye-mennyiség, ami külföldre ment. Idevágó, nagyon beszédes adat, hogy 2009-ben Németország közel 200 ezer tonna görögdinnyét importált az EU 27 országából, sárgadinnyéből pedig mintegy 70 ezer tonnát, viszont majdnem azonos összeget adott ki a két dinnyeféleségért. Ráadásul Angliában és Hollandiában több sárgadinnyét esznek, mint görögöt, ott tehát még nagyobb a piac.