Újabb 400 milliárd forint adóval drágul az élelmiszer?

Az utóbbi hetekben felmerült, hogy a szegényebb lakosok, az adócsalások, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megsegítése is indokolttá tenné, hogy az élelmiszerek mostani 25 százalékos áfatartalmát 10, netán 5 százalékra csökkenthetné a kormány. Erről a vidékfejlesztési tárcánál több variációban tervek is készülnek. Az ügyben még nincs döntés, ugyanis akár 250 milliárd forintnyi adóbevételről is le kellene mondania a kormánynak, ami a mostani szegényes helyzetben szinte lehetetlennek tűnik. Vagy mégsem?

Szintén az elmúlt hetekben szivárogtak ki információk két, a bevételeket növelő díj bevezetéséről. Az egyik a már meglévő környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozás átgombolásával kapcsolatos. Ma is fizetnek a gyártók és felhasználók ilyen díjat, de eddig, ha visszagyűjtötték és/vagy újrahasznosították a csomagolóanyagot, akkor a termékdíj egy részét csökkenthették. Most egy tervezet szerint ez megszűnne. Vagyis az eddigi 45 milliárd forint helyett akár 100 milliárdot is beszedne így a kormány. Ráadásul államosítanák a hulladékkezelést – létrejönne az Országos Hulladékkezelési Ügynökség –, amely viszont egy sor, most nem részletezendő problémát okozna a hulladékkezelők szerint.

A másik termékdíj a népegészségügyi termékdíj – ismertebb nevén hamburgeradó – lenne. Ez egy nagyon új, adószerű tétel lenne, bár részletes, hivatalos rendelkezések nem láttak róla napvilágot. A Világgazdaság című lap viszont megszerzett és nyilvánosságra hozott egy tervezetet, amely szerint nem kevesebb, mint 360 milliárd forint bevételt is el lehet érni vele. Azokra a termékekre vetnék ki, amelyek egészségtelen élelmiszernek számítanak. Hogy melyek ezek, még nem lehet pontosan tudni, már csak azért sem, mert elvileg Magyarországon senki nem gyárt, gyárthat egészségtelen élelmiszert. Az életvitelünk egészségtelen, nem egy tábla csoki vagy egy zacskó chips! – replikáznak az élelmiszer-gazdaság szereplői. Márpedig a nem hivatalos hírek szerint éppen a túl sós, cukros, zsíros élelmiszerek, a szénsavas üdítőitalok is a listára kerülhetnek. Itt jegyezzük meg, hogy a hun­ga­rikumnak is beillő mangalicaszalonna, a téliszalámi vagy füstölt kolbász is beleillik a sorba, hiszen zsíros, sós és még füstös is, de ne adjunk új tippet a jogalkotóknak!

Hogy végül is mi lesz a két ötlet sorsa, még nem tudni. Az viszont biztos, hogyha a kormány a napvilágot látott módon vezetné be a két termékdíjat, akkor akár 5 százalékra is csökkenthetné a főbb, alapvetőnek vélt élelmiszerek – húsok, tej, olaj, sajt, lisztes áruk stb. – áfáját. Igaz, így kiesne 200-250 milliárd, de a termékdíjakkal 400 milliárdot szedne be, s a kettő eredője 150-200 milliárd forint. Ezzel pedig bőven lehetne az egészségügyet finanszírozni, mi­vel a hamburgeradó bevezetését ép­pen ezzel indokolják. Az áfacsökkentés elméletileg bővíthetné a fogyasztást, míg a termékdíjak csökkentenék azt, növelve az országban feketén értékesített termékkört.