Eger: bikavér mellé itt a csillag!

Nem hiába alkotta meg Grőber Jenő helybeli szőlősgazda a múlt század elején az egri bikavért: ez az itóka hamar bebizonyította, hogy milyen remek vörös fajták teremnek az egri lankákon. Manapság azonban a borivási szokások a könnyű nedűknek kedveznek, ráadásul már a borvidék egyharmadán fehér fajták teremnek. Ezért ifjabb Gál Tibor ötletét több termelő is támogatta, s tízen alkották meg a maguk fehér házasított, cuveé borát. Nemrég az egri bemutatón többek közt a Thummerer és a St. Andrea illetve a Csutorás Pincészet is előrukkolt a maga házasított nedűjével.

Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának névpályázatán korábban több mint 3000 jelentkező közül választották ki a nyertest, aki azt javasolta: Gárdonyi Géza regényére utalva Egri csillag néven népszerűsítsék az új itókát. Az előírások szerint e couveé legalább négyféle borból készül, s minimum fele részt valamely Kárpát-medencei fajtán – például olaszrizlingen, hárslevelűn, leánykán, királyleánykán, zengőn vagy zeniten – alapul.
Ugyancsak szabály, hogy a muskotályos, illatos fehér fajták 30 százaléknál többet nem adhatnak hozzá a hegy levéhez. Egy szőlőfajta 5-50 százalékot tehet ki e borban. Arra is ügyelnek majd, hogy csak kiváló minőségű ital viselhesse e nevet, ezért forgalomba hozatal előtt a szigorú borbírálók előtt kell bemutatni az Egri csillagot, melyet később – a bikavérhez hasonlóan - eredetvédett bornak szánnak. Az izgalmasnak és egyedinek ígérkező fehér „kompozícióknak” ezentúl külön ünnepet szánnak Egerben, ahol minden év márciusának harmadik csütörtökén köszöntenék az új fehér zászlósbort.