Rablás miatt nincs fesztivál

Kozárd almavirág-fesztiváljáról lett híres. Egy-egy áprilisi hétvégén több ezren jöttek el ide, ahol csodájára járhattak annak, hogy néhány év alatt mennyit fejlődött, szépült a 180 lelkes település. Ebben óriási szerepe volt a Hajas házaspárnak, akik a kilencvenes években gazdálkodni kezdtek a faluban. Gabona és gyümölcs a fő profiljuk, de foglalkoznak immár mangalica- és szürkemarha-tenyésztéssel is. A mezőgazdasági termeléshez szükséges pályázatok mellett Hajasné Banos Márta arra lett figyelmes, hogy megannyi pályázat létezik a falu csinosítására, fejlesztésére is, csak élni kellene a lehetőséggel. Erre sor is került, miután 2002-ben polgármesterré választották.

– Azt szerettem volna, hogy a szülőfalum ne haljon ki, hanem virágozzon, mert nekem ez a szívem közepe – mondta a polgármesternő. – Azóta több mint harminc pályázaton nyertünk. Olyan szép épületeink születtek, mint például a faluház meg a kápolna, és megoldottuk a szennyvízelvezetést. Az itt élők büszkék a falujukra, megállt a lélekszámfogyás, gyerekek születnek, minden olyan szolgáltatás van, mint egy városban. Fiatalok házat vesznek itt, s letelepednek; mert ha egyszer valaki ide eljön, biztos, hogy beleszeret Kozárdba. Szorgalmas emberek laknak itt, férfi nincs is munka nélkül, s azokat a nőket, akik nem tudnak elhelyezkedni, közmunkaprogramban foglalkoztatjuk.

– Miért éppen almavirág-fesztivállal csalogatják ide a turistákat?

– Mert több ezer almafa virágzik, a százhektáros ültetvényen többféle fajtánk van. És mert egyszer jártam Olaszországban egy ilyen rendezvényen, amely nagyon megtetszett. De sajnos az idei tavaszünnepünket nem tudtuk megrendezni, mert a hűtőházunkat februárban kirabolták, elvittek mindent, ami fémből volt. Ami más anyagból készült, azt meg szétverték a vandálok. Körülbelül 20 millió forint kár ért bennünket, és a biztosító nem fizet, amíg le nem zárult a nyomozás. A fesztivál megrendezésére nincs pénzünk, pályázaton nem nyertünk rá. Most éppen azzal küszködünk, hogy tudjunk permetezni, műtrágyát venni.

Bizonyára hiányzott ez a rendezvény annak a négy-ötezer embernek is, akik azért jöttek el ide, hogy a helyi termékekkel, a palóc ízekkel megismerkedjenek. A Cserhátalja LEADER akciócsoport központja is itt van, és vezetője, Hajas Pál azon munkálkodik, hogy a környék őstermelőit összefogja, és termékeiknek piacot keressen.

– Sokszínű a helyi termelők kínálata: méhészek, juh- és kecskesajtkészítők, borászok, kézművesek és házilekvár-főzők kínálják portékáikat rendezvényeinken – tájékoztatott az agrármérnök végzettségű férfi, akik tizennyolc évig dolgozott a FAO-ban, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeténél.

– Ha valaki több napra látogat ide, az se gond, mert hét család foglalkozik falusi vendéglátással. A falu határában található mangalicafarmunk érdekes látványosság, de persze vágunk is a malacokból, a lőrinci húsüzemben pedig finom disznóságokat készítenek belőlük, a gazda által megadott recept szerint. Termelőink minden vasárnap délelőtt elmennek Salgótarjánba, a palóc ízek piacára. Meghívott bennünket egy nagy áruházlánc is, de nincs pénzünk a megjelenésre, a saját címkézésre.

– Nem gondoltak arra, hogy a környékbeli intézmények menzájára is szállítsanak?
– Meghívtuk, de nem érdekelte őket ez a lehetőség. És így vannak az éttermek vezetői is. Inkább elmennek a nagybani piacra meg a multikhoz. Ott le tudják akasztani a jattot, míg tőlünk szégyellik elkérni. A lokálpatrióta hozzáállást hiányolom belőlük, hiszen egymást kellene segíteni kistérségen belül. Ezért mi továbbra is a turistákban bízunk, és mindent megteszünk az idegenforgalom fellendítéséért – ugyanis a nógrádi ízeknek és tájnak nincs párja.