4 milliárdot buktak tavaly az agrárbiztosítók!

Összesen négymilliárd forint veszteséget termeltek tavaly a mezőgazdasági biztosítók. 2010. már a sokadik volt a nehéz évek sorában; ha nem is ilyen mértékben, de az ágazat négy éve több-kevesebb veszteséggel zár. Nem csoda, ha a Magyarországon jelen lévő négy nagy, külföldi tulajdonban álló biztosítóból (Groupama Garancia, Allianz, Generali és K&H ) kettő már a piacról való kivonulást fontolgatta – tudta meg a Szabad Föld Füzesi Dánieltől, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) mezőgazdasági bizottságának vezetőjétől. – A kormányzat azonban tárgyalásokat kezdeményezett a kárenyhítési rendszer átalakításáról, illetve kilátásba helyezte, hogy a 2004-ben megszüntetett díjtámogatás valamilyen formában visszatérhet, azóta a biztosítók várakozó állásponton vannak – mondta el nekünk Füzesi.

A káresemények kezelése nagyon fontos ahhoz, hogy a mezőgazdaság szereplői stabilan túlélhessenek. Mivel a károk egy részét – mint a belvíz vagy a tavaszi fagy – piaci alapon nem biztosítják, a kárenyhítési rendszernek és a piaci alapon működő biztosítók tevékenységének ki kell egészíteniük egymást. A biztosításidíj-támogatást azért szüntették meg, mert úgy vélték: az igazán nagy, országos károkra – mint az aszály, a tavaszi fagy vagy a belvíz – nem lehet biztosítást kötni, így az igazán nagy bajok idején mindenképpen az államhoz fordulnak a gazdák, a díjtámogatás ezért kidobott pénz. 2007-ben létrehozták az Agrár Kárenyhítési Alapot, amelynek az volt a lényege, hogy minden, a gazdák által befizetett forint mellé egy másikat tett az állam – a kassza azonban jórészt üres maradt. Ma már az őstermelők kivételével szinte mindenkinek kötelező belépni. Ezt a rendszert is sok kritika érte: kezdetben nem volt kötelező a belépés, nem is lépett be senki; ugyanakkor kár esetén az érdekképviseletek kilobbizták, hogy olyanok is kapjanak az alapból, akik nem fizettek be. A gazdák is elégedetlenek az alap működésével, mert kiszámíthatatlan, mit kapnak a befizetett pénzükért akkor, ha káruk keletkezik. Ugyanis a kárenyhítés lényege, hogy előbb összesítik a károkat, azután megnézik, mennyi pénz van, és azt szétosztják a károsultak között. Így a veszteségnek csak a töredéke térül meg, ráadásul gyakran fél-egy év múlva – vagyis addig a gazda nem lát pénzt, nem tudja miből folytatni a termelést.

Információink szerint az új kárenyhítési rendszerbe egy minimális birtoknagyság felett kötelező lenne belépni minden gazdálkodónak: a díjat adott esetben levonhatná az állam a földalapú támogatásból. Sőt akitől így, utólag kell beszedni a pénzt, az nem számíthat kárenyhítésre sem.

A rendszer átalakításának másik oldala a 2004-ben megszüntetett mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás visszahozása lenne. – Ez az Európai Unióban, de még a tengerentúlon is elfogadott eszköz – érvelt a Szabad Földnek Füzesi Dániel. Amikor arról érdeklődtünk, hogy vajon mennyi pénzbe fájna mindez az államnak, azt mondta: korábban harminc százalék volt a díjtámogatás, most többféle számról is szó van, de végleges változat még nem került az asztalra. A mezőgazdasági biztosítók ügyfélköre majdhogynem állandó: idén a díjbevétel ugyan növekedett, de ennek oka inkább a magasabb termésárakban keresendő. Ezért könnyen kiszámolható, hogy ha a teljes növénybiztosítási piac díjbevétele tavaly összesen hatmilliárd forint volt, akkor a díjtámogatás egy-két milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek.a hasmenésfrász ára.