Elfogy a hal Európában?

Az innováció mint téma aktualitását az adja, hogy az Európai Unió tengeri halászata és haltermelése jelentős változások előtt áll. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a tengeri halászat nem folytatható az eddig megszokott módon, mert a jelenlegi szabályozási rendszer nem biztosítja a halászok megélhetését és a halállományok fennmaradását sem. Olyan új közösségi halászati politikát kell megalkotni, amely a halászati erőforrások fenntartható hasznosítását ösztönzi és a halászatból élő közösségek helyzetét is javítja. Ugyanakkor az Unió már most is behozatalra szorul a haltermékekből, pedig a csökkenő tengeri fogások pótlására lehetősége lenne a haltermelés, elsősorban az édesvízi haltermelés fejlesztésére is. Ezen változások elindításához azonban rengeteg új tudásra, ismeretre van szükség és legfőképpen arra, hogy a kutatások alapján, a gyakorlatban alkalmazható új technológiák szülessenek, amiket a halászok, haltermelők alkalmaznak is.

A 27 meghívott EU tagországból 42 vezető halászati kormánytisztviselő mellett a tanácskozáson részt vesz Lowri Evans főigazgató asszony az Európai Bizottság, Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának vezetője, valamint Maive Rute igazgató asszony a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságról. Mivel az innovációban különösen fontos a szakigazgatás, a tudomány és a termelés szereplőinek együttműködése, a rendezvényen részt vesznek ezen területek hazai és Uniós szakemberei is. Így például, gondolatébresztő előadást tart a haltermelés egyik európai szellemi műhelyének tekintett, Halászati és Öntözési Kutató Intézet igazgatója, Dr. Váradi László is.

A tanácskozás helyszíne körül elterülő halastavak, lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek arra, hogy egy kis betekintést nyerjenek a Magyarországon elterjedten alkalmazott tógazdasági haltermelés gyakorlatába. Ennek a technológiának az alapjait jórészt magyar szakemberek dolgozták ki és terjesztették el a világ számos országában, Brazíliától Dél - Kelet Ázsiáig. Ezzel a hazánkban, napjainkban is folyamatosan fejlődő módszerrel úgy állítanak elő nagy mennyiségben pontyot, busát és ragadozó halakat, hogy azok jelentős mértékben hasznosítják a tavak természetes táplálék forrásait is. Ennek a gazdálkodási módnak köszönhető változatos növény és állatvilág jól látható példa lehet az európai szakemberek számára arra is, hogy a természettel harmóniában is lehet kiváló minőségű halat előállítani.

A szakmai viták mellett, természetesen arra is lesz lehetőségük a résztvevőknek, hogy megnézzék hazánk egyetlen halászati múzeumát és az egykor itt elterülő vízi világ néprajzi értékeivel ismerkedjenek. Ugyancsak fontos része a programnak a házigazda, Lévai Ferenc, főzőműsorokból már talán ismert változatos halétkeinek kóstolása, hiszen a halászati innovációs folyamat vége a fogyasztók által kedvelt, egészséges haltermék kell hogy legyen.