Hamburgeradó: gyárbezárások, 2200 munkahely megszűnhet

- Az egészségügy kormányzati szereplők mintegy 30 milliárd forintot kívánnak beszedni az új adónemből, azt egy hozzávetőlegesen 150 milliárdos forgalmú termékcsoportra kivetve. Ez kirívóan aránytalan, összehasonlítva azzal, hogy például a kereskedelmi szektorra kivetett különadó is mintegy 30 milliárd forint, csak éppen annak alapja a 7000 milliárd forintos kereskedelmi forgalom volt – olvasható a Magyar Márkaszövetség levelében, melyet Matolcsy György miniszternek címeztek.

A 2011. szeptember 1-jétől bevezetni kívánt úgynevezett népegészségügyi termékadó tervezet, mely a cukor, só és szénhidrát-tartalom alapján rónak ki - árt a magyar gazdaságnak – szögezi le a szövetség. Ráadásul a hamburgeradót a magyar népesség 70 százaléka elutasítja, attól a várt hatás, miszerint az ország lakosainak egészségügyi állapota sem fog javulni, mivel az emberek nem az ételeket, hanem életmódjukat teszik felelőssé a mostani kedvezőtlen helyzetért.

A Nielsen idei fogyasztói bizalmi index felmérése szerint a tavalyihoz képest több mint négyszeresére nőtt azok aránya, akiknek az élelmiszer árak emelkedése jelenti a legnagyobb gondot, ma Magyarországon ez a legnagyobb gond és félelem a hitelek törlesztése után.

A Magyar Márkaszövetség korábban kifejezetten üdvözölte, hogy a Kormány programja stratégiai célként jelölte meg a pénzügyi és adózási adminisztrációs terhek csökkentését, a hazai fogyasztás bővítését, a nagyarányú adócsökkentést, a felesleges kisadók megszüntetését, ezáltal általában is a termelő ágazatok támogatását, a munkahelyek fokozott ütemű bővítését. Éppen ezért megdöbbenéssel vettük hírét, hogy egészségügyi kormányzati szereplők népegészségügyi termékadó bevezetését tervezik. Ez a lépés éppenséggel az említett stratégiai kormányzati célok megvalósítása ellen hatna, új és felesleges terhekkel. (folytatás!)

A termékadó bevezetése kifejezetten károsan fogja érinteni a hazai márkás élelmiszertermék előállító vállalkozásokat, tovább csökkentve azok versenyképességét és jövedelmezőségét, ezzel párhuzamosan még nagyobb teret engedve a többek között a magas élelmiszer áfa-kulcs miatt amúgy is drasztikusan növekvő feketegazdaságnak. Sajnálatos, hogy az új adónemmel terhelni kívánt ágazati szereplőkkel semmiféle érdemi előzetes konzultáció nem történt a törvénytervezet kidolgozása során.

A büntetőadóval sújtott termékkategóriák gyártói és forgalmazói az újabb adóterheket valószínűsíthetően beruházásaik visszafogásával, költségeik csökkentésével, további munkahelyek leépítésével lesznek csak képesek kigazdálkodni. A hazai élelmiszeripar már amúgy is komoly versenyhátrányokat szenved el, elsősorban a kirívóan magas élelmiszer áfa-kulcs miatt. Ezt a kedvezőtlen helyzetet tovább rontaná az új adónem bevezetése. A forgalom növekvő eltolódása a feketekereskedelem, a szürkeimport és a „bevásárló turizmus” irányába.