Megavárosok éhezést hoznak a Földre

A hetvenes évek elejéig, gyakorlatilag három „megaváros” létezéséről tudtunk: London, New York és Tokió versenyeztek egymással a világelsőségért. Akkor kevesen gondolták volna, hogy néhány évtizeden belül Londonnál kétszer nagyobb városok is léteznek majd, illetve a megatelepülések száma 21-re, 2025-ig pedig 26-ra szaporodik.

Klaus Topfer, a fenntarthatóságot vizsgáló német intézet igazgatója szerint a gyorsuló urbanizáció nyomán újra kell gondolni az élelmiszerellátás és elosztás szervezését, mérlegelve a városi mezőgazdasági termelés lehetőségeit is – számolt be az AgrárEurópa levele. A „megatelepülésekre” vándorolt vidéki lakosság igényei jelentisen megnövekednek, az új helyen viszont a „magától megtermi” élelmiszermennyiség (konyhakert, egy-két háziállat, gyümölcsfa) előállítására sincs lehetőség. A megavárosok új lakossága gyakorlatilag új fogyasztóként jelentkezik, mintha a Föld lakossága – a természetes szaporulat mellett – az odavándoroltak számával is (plusz egymilliárd fivel) növekedett volna.

A termőföldért folytatott verseny az élelmiszer-, illetve energianövények között szintén nagy kihívást jelent az ellátás szempontjából. Topfer azt is kifejtette, hogy a növekvő népesség élelmiszerekkel való ellátása nem csupán morális kötelezettség, hanem egyben politikai szükségszerűség is. „Ha kudarcot vallunk az élelmezési biztonság megteremtésével, akkor kudarcot vallunk a békepolitikával is. Az éhezi emberek új megoldásokat fognak keresni” – mondta.

Ilse Aigner, német mezőgazdasági miniszter a kongresszuson kifejtette, hogy az embereknek az élelemhez való joga egy olyan alapvető jog, amelyet a legtöbbször sértenek meg a világban.