Csutkában az energia

Hazánk egyik legnagyobb megújulóenergia-forrása a biomassza, amely ma már a fosszilis energiahordozókhoz viszonyítva is versenyképes, környezetvédelmi szempontból azoknál lényegesen kedvezőbb tulajdonságú, ráadásul munkalehetőséget teremt azokon a területeken, amelyek kiszorultak a mezőgazdasági termelésből. A régi öregek jól tudják: a biomassza energetikai célú fölhasználása egyáltalán nem új jelenség, hiszen még 30-40 esztendővel ezelőtt is fával, szénnel tüzeltek, gyertyával és olajjal világítottak, és háziállatok erejét hasznosították.

Magyarország biomassza-potenciálja mintegy 350-360 millió tonna, amelynek harmada termelődik újra évente. Az energetikainövény-termesztésből energiaszükségletünk 8–25 százaléka lenne fedezhető, tehát csak mint kiegészítő energiaforrás jöhet számításba. Az ebben rejlő lehetőség kihasználásának még csak az elején tartunk.

Számottevő előrelépést jelent a nemrégiben elkezdett, több mint hárommilliárd forintos költségigényű beruházás Szabadegyházán. Biomasszakazánokkal váltják le a földgáztüzelésű kazánokat. A Hungrana Európa legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, évi egymillió tonnát vásárol és a gabonát minden ízében hasznosítja. A gyártási folyamatokhoz eddig jelentős hő- és villamos energiát használtak föl, a biomasszakazánokban azonban mezőgazdasági hulladékból állítanak elő energiát, így többek között kukorica- és napraforgószárból, kukoricacsutka-darálékból, energianádból és fűrészporból. Az az energiamennyiség, amit a jövőre elkészülő beruházással megtakarít az üzem, akkora, amiből egész Győr távhőszolgáltatását fedezni lehetne. Sőt 150 munkahely is létesül, főként a szállítást végző vállalkozások és a mezőgazdasági termelők köréből.