A gabonaágazatban 20-30 milliárdot csalnak el

Amióta az élelmiszerek és mezőgazdasági termények áfája is 25 százalékra nőt – elvétve akad 18 százalékos termék is –, azóta a feketézők is megjelentek e közökben. Percek alatt alapítanak egy kft-t, egy-két hónap alatt felvásárolnak néhány ezer tonna gabonát, melyet papíron exportálnak, így nem kell áfát fizetniük, aztán persze itthon áfával emelt áron értékesítik, majd gyorsan megszűnnek. Így 20 százaléknyi haszonra tesznek szert néhány hét alatt. Mire az adó- és vámhatóság felébred, már rég nincsnenk sehol. Maradnak viszont az áru termelői, a gazdálkodók, s őket sokszor elő is veszik, meg is büntetik a hatóságok, holott ők aztán tényleg nem tehetnek arról, hogy a búzájuk, kukoricájuk nem hagyta el az országot, hanem maffiózó kereskedők használták fel céljaikra. Évek óta tart a vita – még az Alkotmánybírósághoz is fordultak érdekképviseletek –, de a gyakorlatban igazából csak a termelőket fogja meg az adóhatóság. Illetve fél évente sikerül egy-egy – mint a napokban is – adócsalót leleplezni.

A Gabonaszövetség főtitkára a Klubrádióban ma elmondta, hogy a hazai gabonatermés negyedét érinti a feketekereskedelem. Pótsa Zsófia leszögezte, hogy az egyetlen megoldás az áfatartalom csökkentése lenne. Manapság évente mintegy 20-30 milliárd forinttal rövidítik meg az államot az erre szakosodott csalók. A kormány azonban egy évnyi tanulmányozás után két hete szögezte le, hogy belátható időn belül nem nyúl az áfához. Vagyis marad a mezőgazdaságban a maffiózókat vonzó magas áfa.

A Pénzcentrum összefoglalójából kiderül, kétféle eset létezik az áfacsalásra. Az egyikben csak papíron mozog az áru, fiktív menetlevéllel. Az is előfordul, hogy akár még egy uniós országbeli vevő által kiállított mázsalevéllel is igazolják, hogy a gabona megérkezett a vevőhöz, miközben az meg sem mozdult, hanem egy raktárban pihen. Más esetekben viszont ténylegesen elhagyja az országot a termény, majd akár 15-30 cég is adja-veszi egymás között papíron, majd sok állomás után visszajön az országba. Az utolsó kereskedő - a 25 százalékos elcsalt áfából zsebre tett nyereségből - nyomott áron tudja értékesíteni a terményt. Sok esetben a malomnak egyáltalán nincs fogalma arról, hogy feketén utaztatott gabonát vásárolt.