Halálra ítélt disznók

Az utóbbi napokban rendre jelentek meg nyilatkozatok a sertéságazat helyzetéről. Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökségi tagja, a Pannon Sertéstermelői Csoport ügyvezetője szerint a hárommillió feletti sertésállomány kétmillióra is csökkenhet, de az optimistább becslések is 2,5-2,8 milliós állományt valószínűsítenek. A lakossági 4-4,5 millió – a feketegazdasággal együtt feltételezhetően ötmillió – darabos hazai sertésfogyasztás várhatóan nem változik, a kereslet jelentős részét azonban az import elégítheti ki. Magyarországon ma már lényegében – uniós kötelezettség miatt – kényszerből tartanak sertést a gazdák.

Fekete Balázs, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének, valamint a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke leszögezte, a hazai sertésállomány már nem éri el a hárommilliós létszámot, a kistermelőknél pedig az összlétszám mindössze húsz százaléka található. Vagyis alig 600 ezer állat röfög a falusi ólakban, holott 20 éve még 5 millió tette ugyanezt, s gazdagította a háztájizókat.

Ma csak veszteséget okoznának, vagyis okoznak azok számára, akik még foglalkoznak sertéstartással. Az átlagos sertéstartó úgy számolt, hogy egy kiló élő disznóért annyit kell kapnia, ami megfelel 10 kiló kukorica/búza árának. Vagyis mai árakon számolva 400-500 forintot. Ezzel szemben a sertés felvásárlási ára 330-360 forint. S ez magyarázat mindenre: évek óta nem tud az ágazat megújulni, mert nincs rá pénze. Illetve akad több nagyüzem, amely európai színvonalon termel, egy kiló disznót képes 300 forintból előállítani, igaz, egy ezerkocás telepen minden automatizált, jó, ha tíz ember dolgozik. Míg a hagyományos, ilyen méretű telepen 30-40 fő látja el a teendőket. E sorok írója húsz éve egy nyolcszáz kocás telepen hetvened magával dolgozott.

– A paraszt nem ostoba, számol, s nem tölti fel óljait, a legtöbb még saját vágásra sem hizlal, olcsóbb elmenni a nagyáruházba, ott mindig van valamilyen akciós termék. Ma az abrakfogyasztó állatok halálra vannak ítélve – ezt már Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke mondta a Szabad Földnek. Szerinte ma illúzió arról beszélni, hogy a háztájizók mentik meg az országot, ugyanis a faluban sokan már nem szeretik a disznószagot, a legyet, ráadásul a falvak nagy területein az önkormányzati rendelkezések miatt ma már tilos is nagyobb állatokat tartani. Vagyis a technikai feltételek sem adottak a háztájizás felélesztéséhez. Másrészt nincs meg a tudás sem, a régi téesztagok mára kiöregedtek, a fiatalokat nem vonzza ez a munka, ami ráadásul ráfizetéses. Aztán nincs meg hozzá a kellő integráció, amely a takarmány, tenyészállat, hízóalapanyag, szaktanácsadási oldalról, másrészt az állatfelvásárlás oldaláról biztosítaná a feltételeket. Enélkül viszont balgaság lenne belevágni.

– A tárca ugyanakkor – legalábbis az eddig kiszivárgott információk szerint, mert például Sákánék szervezetével nem egyeztettek róla – alkotott egy ágazati stratégiát, de arról nem az agrártárca, hanem majd Orbán Viktor miniszterelnök fog dönteni. Ebben viszont a kistermelés felfuttatására alapoznak. Sákán szerint úgy tűnik, hogy a még működő nagyüzemekről megfeledkeztek. Legalábbis ezt támasztja alá, hogy e cégek java egy éve hiába vár fejlesztési pénzeire, így sokan le is mondtak már elnyert támogatásaikról, s januártól bezárják a boltot. Pontosabban kiürítik óljaikat. Januártól ugyanis az uniós szabályozás miatt csak a mostaninál sokkal szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti feltételek mellett lehet majd állatot tartani. Erre a mostani 3 millió alatti állomány egyharmada képes, további 20 százalék zárkózhat fel hozzájuk az év végéig. Így azonban eleve meg fog feleződni az állomány.

Nagy segítség lenne az adócsökkentés is, mely miatt évek óta a hazai húspiac 30 százaléka számít feketének.